Baby on board #1

Oké, tudom, hogy azt írtam, hogy nem alakulunk bababloggá, de hát mégiscsak a gondolataim nagy százalékát a baba köti le mostanában, akkor meg már miért ne írjam le ezeket a gondolatokat, túl sok időm már úgysem lesz rá, hiszen mindjárt itt a május. Csak ez lesz a téma ebben a bejegyzésben, szóval akit nem érdekel, az ne ugorjon a folytatásra. :)




Per pillanat a harmadik trimeszter elején járok, 30. hét, szóval közeledek a terhesség végéhez (kb. 7 hónapot jelent). Azért még mindig elég távolinak tűnik a dolog ahhoz, hogy idegeskedjek, másfelől viszont már bőven elég idő telt el ahhoz, hogy leülepedjen az egész és elkezdjek úgy igazán készülődni.


Egészség:

Úgy tűnik, hogy minden oké, szépen fejlődik a baba, jelenleg másfél kiló körül van. Durva, hogy amíg nem kezdtem el érezni a mozgását, addig kábé alig volt hihető, hogy terhes lennék. Külsőre sem igazán látványos a változás (még most sem, bár alakul), és a belső változások sem voltak akkora horderejűek. Az egyetlen tünetem az első trimeszterben a rám-rámtörő fáradtság volt, illetve eszméletlenül kívántam a citrusféléket, narancsot, mandarint, és gyakorlatilag folyamatosan narancslén éltem. Emellett teljesen normálisan ettem, nem nagyon undorodtam semmitől, és talán egy-kétszer fordult elő az, hogy kicsit felfordult a gyomrom, de a klasszikus rosszulléteket teljesen megúsztam.

Az első mozgásokat elég korán éreztem már, ami a doki szerint és az internetes kutatásaim szerint is kb lehetetlen volt, pedig határozottan tudom mondani, hogy jól éreztem. Egyedül a védőnő nem nézett hülyének, és megerősített abban, hogy érezhetem, mert eléggé lent van a baba (?), úgyhogy már decemberben intenzíven figyeltem, hogy mi is történik odabent. Aztán december közepén épp a metrón utaztam valahova, és akkor már egyértelműen éreztem a mozgolódást, és ez még csak a 18. hét volt. Azóta csak erősebb lett a mozgás, most már gyakori a forgolódás és az igazi rúgások, sőt ezek kívülről is érezhetőek, láthatóak. Elég durva élmény ez annak, aki még sosem tapasztalt ilyesmit, kicsit Alien feeling. A metrózás egyébként azóta is nagy izgalom, nem tudom, hogy mi okozza, de a baba nagyon aktív minden utazáskor, gondolom hangos lehet. Remélem, majd kint is tetszeni fog neki.

Szépség, változások

Nagyon vártam, hogy majd milyen szép lesz a hajam és a körmöm, ugye ez a legendás jó dolog a terhességben. A hajam sokáig nagyjából ugyanolyan maradt, de az utóbbi pár hétben mintha kevésbé hullana, és sokkal lassabban zsírosodna. A körmöm viszont már a terhesség elején elég jól megerősödött, és hetekig élvezhettem, hogy semmi sem tud ártani nekik. Aztán ez elmúlt, és mostanában megint meggyengültek és töredeznek, úgyhogy ennyit erről, gondolom, most a hajam a soros, egyszerre nem lehet minden jó. Szerencsére a bőrömmel nincs gondom, a hormonváltozások eddig ezen a területen sem feltűnősködtek.
Hízni semmit sem híztam, a kezdő súlyomhoz képest kb 6 kilóval vagyok kevesebb. Mindez úgy, hogy a baba és a kiegészítői is bennem vannak. Mivel eleve túlsúllyal indultam, ezért ez önmagában nem ad aggodalomra okot, sőt inkább tök jó, hogy a súlynövekedés nem hoz plusz kockázatokat. Alapból egészségesebben is étkezem, úgyhogy valószínűleg ez is hozzájárult a fogyáshoz, illetve pár hete terhességi cukorbetegség gyanúja miatt még szigorúbb diétát tartok, úgyhogy nem csoda, ha csak a baba növekszik, én meg nem. 

Fiú vagy lány?

Januárban az is kiderült, hogy kislányunk lesz, aminek nagyon örülök, bár a fiúnak legalább ennyire örültem volna. Amiért külön jó, hogy lány az az, hogy a neve már régóta megvan - Léna lesz. Több szempontból is tökéletes ez a név: rövid, és puha hangzású, vagyis pont az ellentéte a vezetéknevének, ami hosszú és kemény mássalhangzókból áll. Plusz ugyan magyar név, de kellően nemzetközi, bárhova is visz minket az élet, valószínűleg nem lesz gond ezzel. Mellesleg olyan szép szerintem, és ugyan Németországban elég gyakori, de a világ többi részén nem tartozik a népszerű nevek közé. Ezeknek a szempontoknak megfelelő fiú névvel már sokkal inkább gondban voltunk, de szerencsére nem kell tovább agyalódni rajta.



Lakásátalakítás, babaholmik:

Atyavilág, hol is kezdjem? Sosem gondoltam volna, hogy ennyi mindent kell beszerezni egy kisbabának, aki gyakorlatilag semmi mást nem csinál az első időkben, csak eszik meg alszik. Látszik, hogy sosem volt gyerek a környezetemben, mert akkor talán nem ért volna ennyire váratlanul az a dömping, amit a boltok kínálnak. Ember legyen a talpán, aki a temérdek babaholmi közül ki tudja választani, hogy mi az, ami tényleg hasznos/fontos/kell és mi a parasztvakítás/totális pénzkidobás/veszélyes hülyeség.
Akinek ez egy teljesen új világ, az ugyanolyan tanácstalanul fog állni a babaruhák előtt, találgatni, hogy mégis melyik ruhaméretet kellene megvenni, mint én meg a férj (azóta már képeztem magam a témában).
Azok alapján, amiket veszek egyébként simán azt hihetné bárki, hogy fiú lesz, mert általában a fiú részleg dolgai tetszenek meg, illetve igyekszem uniszex dolgokat választani. Nem vagyok híve amúgy sem a túlzott gender erőltetésnek, és egyébként is érhet meglepetés a szülőszobán, szóval nem Léna lesz a pink lány, az már biztos.



A babafelszerelés már alakul, a lakás viszont még sehogyan sem áll. Persze nem is lesz nagy átalakítás, és kb 3 bútort tervezünk venni összesen, szóval szerintem még mindig nagyon időben vagyunk (és holnap már tényleg meg is vesszük őket). A rendszerezés és szelektálás az, ami nagyobb falat, és mivel a legkisebb szoba eddig az én szobám volt, ezért nagyrészt az én kacatomat kell feldolgoznom. Már ezzel is jól állok, úgyhogy 2-3 héten belül szerintem készen is lesz a babaszoba (ami nagyjából így fog kinézni, mint a képen, csak kicsit rendezettebben).
A szobába egyébként az első bútor egy hatalmas sárga fotel lett, amibe teljesen beleszerettem pár hónapja. A falak és a bútorok fehérek, úgyhogy mindenképp szerettem volna valamilyen (lehetőleg uniszex) színt csempészni ide, A fotelből kiindulva ez a sárga lesz, de mivel nagy kedvencem a menta, a zöld és a szürke is, így ezeket sem zárom ki teljesen a repertoárból. Aztán meg majd úgyis alakul, meg gondolom színesedik a játékokkal, egyéb kiegészítőkkel. Néhány DIY projektem is van még az elkövetkezőkre, pár dolgot szeretnék varrni, egy-két festenivaló, csak ilyen kis apróságok. Remélem, hogy lesz még időm ezeket megvalósítani.

Babavárás Németországban:

Ez a téma talán megérne egy önálló posztot is, de mivel a magyar terhesgondozásról nem sok fogalmam van, így nem igazán tudnám mivel összevetni. Szerencsére elég gördülékenyen ment eddig minden, bár ezt főként annak köszönhetem, hogy sikerült angolul jól beszélő orvosokat találnom, úgyhogy az sem olyan vészes, hogy nem perfekt a németem. Bár aki egyáltalán nem beszéli a nyelvet, az gondban lehet, mert elég sok szituban kényszerültem rá én is, szóval segítség nélkül, zéró nyelvtudással azért bonyolultabb a helyzet.
A rendszer egyébként hasonló, mint otthon, kb havonta találkozom a nőgyógyásszal, és a második trimeszter kezdete óta már a védőnővel is (aki egyébként majd a baba születése után is segíteni fog). Tudomásom szerint ugyanazokat a vizsgálatokat végzik el, mint Magyarországon, és nagyjából mindent fedez a biztosítás is (az extrább, nem indokolt vizsgálatokért persze itt is fizetni kell). A kórházat is kiválasztottuk már, és bejelentkeztem, de majd csak két hét múlva lesz az első személyes találkozó az ottani védőnővel, eddig csak általános tájékoztatást adtak egy infoest keretein belül. Itt nem igazán divat az orvos választás (és tegyük hozzá, hogy a hálapénz sem), illetve a biztosítási rendszer sem engedi, úgyhogy az aktuális műszakban lévő csapat fogja a szülést levezetni. Na de ez még odébb van szerencsére.

Összességében azt mondanám, hogy nagyon pozitív élmény az egész terhesség, és nagyon örülök, hogy viszonylag komplikációmentes és könnyű volt az eddigi 30 hét. Most már azért kezdem érezni a baba súlyát is, és azt is, hogy hamarabb elfáradok, de van még bőven tennivaló a maradék pár hétre, illetve talán egy rövidebb kirándulás is belefér a baba érkezése előtt. Azt hiszem, mindenről írtam, amiről szerettem volna, de ha van még kérdés, jöhet kommentben. 

4 comments :

  1. Szia! Megkérdezhetem, hogy kaktuszos balerinát merre lehet találni? :)

    ReplyDelete
  2. Jaj, de cuki dolgokat szereztél be! Nagyon tetszik a bútorok stílusa is, na meg azok a fajátékok!!! A várandóssággal kapcsolatos élményeket is jó volt olvasni, valahogy béke árad a soraidból :-) Ja, és a Léna nagyon szép név :-)

    ReplyDelete
    Replies
    1. A fajátékokért én is oda vagyok meg vissza. :) Tudom, még odébb lesz, mire egyáltalán érdekli az ilyesmi, de ki bírja megállni, hogy semmi játékot ne vegyen egy gyereknek?!

      Delete

Minden megjegyzést elolvasok, és igyekszem válaszolni is. Köszönöm a kommentet, sokat jelent, hogy elmondod a véleményed!