Happy Skin #2


Az a helyzet, hogy imádok arcot mosni. Szeretem a tiszta, puha bőr érzését, és bár számomra a sminkelés is nagy öröm, megszabadulni tőle sokszor még szuperebb. Szóval vegyük most sorra, hogy milyen fajta lemosókkal tisztítom meg az arcomat. A legtöbb termékhez belinkeltem a vonatkozó Krémmániás oldalt, itt átnézhetitek az összetevőket és mások véleményét is.


Nagyon kedvelem a habzó lemosókat, fürdés közben szívesebben mosok ilyesmivel arcot, mint mondjuk a tusfürdővel. Az nem arcra lett kitalálva, és általában nem is szoktam nagyon az összetételére figyelni, úgyhogy mindig van valamilyen arcra való termék a zuhanyzóban. Ezeket a lemosókat nem smink leszedésére találták ki, de a sminkmaradványokat el tudják távolítani. Túl sok ápolást mondjuk nem várhatunk tőlük, hiszen azonnal lemossuk, de azért igyekszem kímélő verziókat próbálgatni. Ezek mellett a krémes arctisztítókat is nagyon kedvelem, úgyhogy ebből a típusból is lesz jópár a termékek között. Ugyan nem azt a csikorgó tisztaságot adják, mint a habzó társaik, de ugyanolyan hatékonyak vagy akár jobbak is lehetnek. Kezdjük!

A Neutrogena lemosók régi kedvenceim; a maszk/lemosó kombináció nem is az első tubusom. Úgy szoktam használni őket, hogy fürdés elején vizes arcra felviszek valamelyikből egy keveset, majd fent hagyom, és a fürdés végén lemosom, tehát egy jó 5-10 percet az arcomon van. Mindkettőben a szalicilsav a sztár, ami egy jó kis pattanás elleni hatóanyag, bár tegyük hozzá, hogy mivel alig van a bőrön, szerintem minimálisan tud csak ez a hatóanyag dolgozni. Mindenesetre szoktam néha olyat csinálni, hogy a pattanásra teszek egy kicsit a maszkból, és nem mosom le, csak akkor, amikor eszembe jut. Ez szokott segíteni a gyulladás lehúzásában.
A Pink Grapefruit már nem a kedvencem, és szerencsére pont el is fogyott - biztosan nem fogom újravenni. Egyrészt az illata rém unalmas és ennyi használat után szinte kellemetlen (nagyjából leszoktam a grapefruitról, pedig régen imádtam) és a krémessége is inkább olyan csúszós-szilikonos. Másrészt igaz, hogy az összetevőlista sokadik helyén, de van benne denat. alkohol, úgyhogy hagyjuk, régi botlás volt.
A 2-in-1 maszk sokkal jobb: agyagos - kaolinos, emiatt inkább maszkként és nem annyira arctisztítóként használom. Nem a legszebbek az összetevői, de még pont belefér, mivel nem használom túl gyakran, leginkább csak akkor kerül elő, ha zsírosabbnak érzem a bőrömet, esetleg néhány pattanás is megjelenik. Mindennapi használatra viszont soknak érzem, a zsírfelszívó összetevői könnyen túlszáríthatják a bőrt.

A La Roche-Posay Effaclar lemosójából már elhasználtam egy nagy tubussal, akkor azt írtam róla, hogy eleinte nem tartottam csodaterméknek, de aztán megbarátkoztunk, és napi használatra sem volt rossz. Ezt továbbra is tartom, bár valamiért nem akar a kedvencemmé válni. Ezért az SLES-t tartom felelősnek, ami elég nagy mennyiségben van a termékben és amit ugyan kímélőbbnek tartanak az SLS-nél, én ugyanolyan túlzásnak találom. Szerintem nem fogom újravenni, van ennél sokkal jobb termék is.

Egy újabb versenyző az Avene Cleanance géles lemosója, amiből egyelőre csak ezt a kis mintát használtam el. Egészen tetszett (sokkal jobban, mint a LRP Effaclar), kellemesen és gyengéden tisztít, és jó puha bőrt hagy maga után, nem szárít egy kicsit sem. Naponta használtam ezt is, és nem okozott problélmát, bár összeségében az ilyen habzó cuccokat jobban szeretem váltani a krémes verziókkal, úgy még kíméletesebbek. Még nem tudom, hogy nagyban is megveszem-e, mert azért el nem ájultam tőle, de igazából panaszom sincs rá, szóval kap egy lehetet. Az eddigi négy termék közül mondjuk ezt venném újra legszívesebben.


Még van néhány termékem, amiket teljesen random módon használok, attól függően, hogy épp mennyire erős a sminkem, vagy épp hajat mosok-e. Ezek már inkább a sminklemosók felé hajlanak, de csak úgy szimplán arctisztításra is használhatóak. Igazából én sosem tudom eldönteni a csomagolás alapján, hogy mi az, amit sminklemosásra és mi az, amit arctisztításra ajánlanak (bár tény, hogy nem túl éles a határvonal) - ez általában csak a használatkor derül ki igazán. A cleansing water/fluid/cream/oil kifejezések bármit rejthetnek, de konkrétan azt, hogy a sminket is lemossa, elég kevés termékre írják rá. Nem tudom, mi az oka ennek, talán egyfajta biztosíték a cégeknek, hogy ha nem ígérnek meg valamit, akkor nem is róható fel nekik? Tényleg nem tudom. De lássuk a többieket.

The Body Shop Camomile olajos lemosó - Rögtön egy kakukktojás, mert ez sokkal inkább sminklemosó, mint arcápoló, bár tény, hogy semmi rosszat nem tett még az arcbőrömmel. A végén járok, és azt kell, hogy mondjam, tök jó ez a termék. Már írtam róla párszor, szóval nem sok újdonságot tudok elmondani: igen, olajos; nem, nem zsírosítja a bőrt, sőt. Egyszerűen feloldja a sminket, és vízzel lemosva el is távolítja a nagyját. Én a szememen nem tudom használni, ahhoz egyszerűen túl tömény, a vattakorong pedig inkább csak felszívja, minthogy segítene a smink eltávolításában. Ezért aztán valamelyik másik lemosóval szoktam párosítani (pl a CaoNatur tejjel szuperek együtt). Akkor szoktam ezt használni, ha utána hajat is mosok, mert könnyen a hajtövekre kerülhet, akármennyire is vigyázok. Viszont mostanában nem fogom újravenni, mert most már több márka is megjelent hasonló termékkel, és azokra is kíváncsi vagyok.

CaoNatur Arclemosó tej - Szemsmink lemosására használom legtöbbet, de arcon is nagyon jó. Régen odavoltam ezért a tejes típusú sminklemosóért, szóval nosztalgiázni jó vele, és amellett, hogy magyar termék, a minősége is kitűnő. Az olajos lemosók remek kiegészítőjévé vált nálam, nem leszek boldog, amikor majd pótolnom kell.

40 Carrots Retinolos arctisztító - Ez az arclemosó biztosan nem fog szembejönni sem a dmben, sem a Rossmannban. Én a TKMaxxben vettem, ahol rögtön felkeltette a figyelmemet a retinolos termékeket tartalmazó polc. Egy jó kis retinolos szérumra vadásztam, de bontatlan dobozt nem találtam (hát igen, ez a bolt legnagyobb gyengéje), így elhoztam ezt a lemosót. A retinol az összetevőlista közepén szerepel, ami végülis nem rossz, de ezt azért nem nevezném gazdagnak. A krémes lemosók közé tartozik (hasonló egy kicsit a Neutrogena grapefruitos verziójához), és nagyon puha, hidratált bőrt hagy maga után. Azt mondjuk nem érzem, hogy különösebben tisztítana, ezért inkább sminkmentes napokon szoktam bevetni. A retinol egyébként egy nagyon király dolog, de kétlem, hogy egy pár perces arcmosás alatt tudna úgy hatni, mintha egy szérumot hagynék egész éjjel a bőrömön. Szóval hanyatt azért nem estem tőle, de elégedett vagyok vele, mert drogériás árkategóriában kaptam egy annál sokkal jobb minőségű lemosót, amit akár mindennap is használhatnék. Azt még elmondanám, hogy nincs répaszaga, ha valaki esetleg erre lenne kíváncsi. :)

Balea Olajos artisztító fluid - Ez a legegyedibb állagú termék mind közül: elsőre olyan, mint egy sűrű gél, viszont hasonlóan viselkedik, mint a kamillás TBS olaj, vagyis vízzel vegyítve krémessé válik, és így lazítja fel a sminket. Egy kicsit kevésbé olajos annál, és szárazon például elég fura érzés használni, úgyhogy én egy kicsit bevizezett kézzel szoktam felvinni a bőrömre. Még így sem habzik egyébként. A másik olajhoz hasonlóan ez sem jó szemsminkhez, és arcomról sem maradéktalanul távolítja el a sminket. Úgyhogy hiába a kifogástalan összetevőlista, eddig ez eléggé so-so, és biztosan nem venném újra.

Összegezve: úgy tűnhet, hogy rapszodikusan használom ezeket a termékeket, de igazából megvannak a bevált párosok és mindegyiknek van helye a rutinomban. Az arctisztítás nálam úgy kezdődik, hogy lemosom a sminkemet egy olajos, krémes vagy micellás arctisztítóval. Ezzel a sminktől nagyjától meg is szabadulok, de ahhoz, hogy teljesen tisztának érezzem a bőrömet, szükségem van egy második tisztításra is, amit a habzó és a krémes lemosók váltott használatával érzek a legjobbnak. Ezeknél a termékeknél számomra az a fontos, hogy ne legyenek bennük nagyon erős tisztítószerek (pl SLS) és tisztítsanak, de ápoljanak is valamennyire.

Az első képen még szerepelnek micellás vizek, mert az is a sminklemosás témakörhöz tartozik igazából, de végül úgy döntöttem, hogy a tonikokhoz csapom őket, így itt most nem játszanak. Addig is kíváncsi vagyok arra, hogy ti milyen arclemosókat használtok szívesen, kommentben jöhetnek a kedvencek!

Essie - Vibrant Vibes

Tudjátok, hogy nem vagyok oda az Essie lakkokért, most mégis egy Essie lakkról lesz szó. Nemrég a boltokba került a nyári Neon kollekció, ami egyrészt meglehetősen fura volt így szeptember elején, másrészt egy olyan zöld volt benne, ami mellett egyszerűen nem tudtam elmenni. Úgyhogy végül elhoztam, és legnagyobb megelepetésemre imádom ezt a lakkot! Íme, a Vibrant Vibes.


Kezdjük azzal, hogy valószínűleg az Essie-t sem kerülte a fejlesztési igény az évek során, aminek őszintén örülök. A néhány évvel ezelőtti lakkjaik számomra túl sűrűek, nehezek voltak, ráadásként a vékonyka ecset sem könnyítette meg a felkenésüket. Most viszont az ecset is teljesen más, mint eddig (széles és lapított), és a lakk állaga is egy kicsit könnyebb, vizesebb lett. Ez utóbbi megállapítás persze lehet, hogy csak kivételes dolog, és csak erre a lakkra/kollekcióra igaz, de én nagyon örülök neki, mert ezért a lakkért biztos, hogy gyakrabban fogok nyúlni, mint a többi Essie-ért. 


A China Glazenek volt idén egy neon pasztell kollekciója, én pedig nem tudtam elképzelni, hogy hogy lehet valami egyszerre neon és pasztell is. A kettő számomra totális ellentétnek számít. De most már tudom, hogy mit is jelent, mert a Vibrant Vibes pontosan ebbe a kategóriába sorolható. 


Amikor először felkenem, akkor még neon lime zöld, majd a második réteggel fokozatosan veszít a neonosságából. Nem tudom, milyen varázslat ez, de tényleg így van. Mire a két réteg megszárad, addigra már egy szolidabb almazöld néz vissza rám. A finishe félmatt, ami ezzel a színnel nekem annyira nem tetszik, de csak egy réteg fedőlakk, és máris tökéletes. 


A zöld fakítását tovább fokoztam azzal, hogy fehérrel nyomdáztam rá - így végérvényesen a pasztell kategóriába került. Amikor a már nyomdázott, kész jobb kezemet és a még csak egy réteges bal kezemet összehasonlítottam, akkor nem nagyon tudtam elhinni, hogy ugyanaz a lakk van mindkettőn. Szóval színváltós is egyben.



A nyomdalemez egyébként a Moyou Illusion kollekcióból a 02-es. Nagyon betalált nálam ez a koncepció, és az a legjobb, hogy a totál őrült mintákat ilyen szuperül lehet vegyíteni - minden passzol mindenhez, és nem éreztem furának azt, hogy mindegyik körmömön más a minta, mert mindegyik egyformán zizire sikerült.