In my life #4 - 2 nap Hamburgban

Aki követ Instagramon vagy Twitteren, az már tudja, hogy a múlt-múlt hétvégén Hamburgban ünnepeltük meg az első házassági évfordulónkat. Muszáj, hogy írjak egy kis szösszenetet erről a kirándulásról, mert nagyon szuper volt. Bár ez most tényleg csak egy kis kedvcsináló lesz, mert úgy érzem, hogy ez a két nap semmire sem volt elég és alig láttunk valamit a városból. Egyértelműen visszavágyom, pedig nem szeretek kétszer ugyanoda menni, hiszen annyi felfedeznivaló van a világban.


Hamburg kikötőváros, a második legnagyobb Európában. Szóval van sok víz, és van sok hajó. Mivel eléggé bírjuk a hajókat, így ez nekünk maga volt a paradicsom, Elképzeltem, hogy milyen hihetetlenül jó lehet ott élni, és bármikor kimenni a kikötőbe és álmodozni, hogy a nagy óceánjárókkal merre vehetnénk az irányt. Vagy éppen felszállni a saját hajónkra, és kihajózni nagyobb vizekre. Ugyan maga a tenger még messze van, de már az Elba is olyan széles, hogy minél kijjebb megyünk a folyón a városból, annál lenyűgözőbb a látvány. (Sajnos ezt egyszerűen képtelen voltam képek formájában is megörökíteni.)



Ami eszméletlenül különleges a városban, az az építészet. Olyan egyedi megoldásokat láttam, hogy komolyan elámultam, pedig nem mondanám kimondottan építészet fanatikusnak magamat. Különösen tetszett HafenCity városrész, ami régen a kereskedelmi negyed volt, és minden épület egyforma vörös téglafalból áll - ezek raktárépületek voltak valaha. A modern design mellett ezek az épületek adják a város egyedi arcát. Sokaktól hallottam, hogy Hamburg, eh, ronda kikötőváros, és értem is, hogy miért mondják ezt, hiszen biztosan van, akinek a rengeteg téglafal nem éppen szemet gyönyörködtető, nekem viszont nagyon tetszett és nagyon hangulatos volt közöttük sétálni.




Az időnkbe csak két múzeum fért bele, de nagyon jól választottuk ki őket. Az első a Hajózási Múzeum (International Maritimes Museum) ahol a hajózásról mindent, de tényleg mindent meg lehet tudni. Történelem, makettek, világutazók, óriás periszkóp, mi kell még? Az épület pedig kívülről sem kutya, egyrészt ugye ez is egy raktárépületben van, másrészt kívül hatalmas hajócsavarok jelzik, hogy itt bizony nem cukrásztippekről lesz szó.


A Miniatur Wunderland nevű "múzeum" volt a másik a listánkon, úgy érzem, ezt nem lehet kihagyni, ha Hamburgban jár az ember, mert nagyjából minden útikalauz első helyén szerepel. És valóban, ez a hely igazi élmény, bárkinek ajánlom nemtől, kortól függetlenül. Az egész gyakorlatilag egy nagy terepasztal mini makettekkel, amiket úgy találtak ki, hogy egy-egy jellegzetes tájat vagy egyéb helyszínt jelenítsenek meg. Több kiló mini vonat és autó száguldozik a termek között, nem tudsz betelni a látvánnyal, mert mindig történik, mindig mozog valami, koncert van, felszáll egy repülő, tűz üt ki valahol stb. stb., természetesen mindez hanghatásokkal. Negyed óránként elsötétedik az "ég", így éjszakai fényben is megcsodálhatóak Svájc hegyei, a hatalmas reptér vagy akár egy űrhajó felszállása. Az egészbe ráadásul annyi kreativitás van beleöntve, hogy nem csak gyerekeknek lehet érdekes, hanem tényleg két óra mosolygás az egész a felnőtteknek is. Összeválogattam egy kis ízelítőt, jól látszik, hogy milyen arányúak a makettek, a jobb alsó pl Hamburg HafenCityje. A Kisvakondos pedig a kedvencem, egyike a sok-sok apró kis poénnak, amikkel a jó megfigyelők találkozhattak.


Ami az evést illeti, Hamburgban két dolgot kell enni: halat meg mindenféle tengeri dolgokat, amiket itt halásznak és a Franzbrötchen nevű péksüteményt. Mindkettő megvolt! :) Előbbit a Hajózási Múzeum mellett, a Catch of the Day nevű hangulatos kis helyen ettem egy lazacos burger formájában. Az igazi a portugál negyed sushija lett volna, de erre már nem volt időnk sajnos, pedig állítólag világklasszis a sushi és a többi halétel. A vasárnapi reggelim pedig persze, hogy egy Franzbrötchen volt, ami gyakorlatilag egy lapított fahéjas csiga. Elég édes, mint a német péksütik legtöbbje, és nem akkora kuriózum igazából, mert Berlinben is lehet kapni, de ugye Hamburgban élj úgy mint a hamburgiak.


Szépségápolást illetően egy dolog volt csak a listámon: a Budni nevű drogéria. Ez Kelet-Németországban nincs, és rengeteg olyan márkát forgalmaznak, amit Berlinben nem találok meg. Mondjuk most így hirtelen nem nagyon jutnak eszembe, de a Gosh pultra tisztán emlékszem. A leginkább pedig a Bourjois pultnak örültem, végre beszereztem a CC Eye korrektort. Ezen kívül egy leértékelt Balance Me arcápoló krémet vettem, és ennyi, nem időztem sokáig a boltban, pedig nagyon szuper, eléggé emlékezetett a Müllerre, és mint tudjuk, én imádom a Müllert!


Még egy kis állomásunk volt, ami nem más, mint egy régi típusú fotóautomata, ahol négy különböző kép készült rólunk, mint egy éves házasokról. Az ötlet az, hogy hagyományt teremtsünk, és legyen egy rakat ilyen automatás fényképünk minden évből. Valamilyen automata a világon mindenhol van, így bárhol is ér minket az évforduló, meg tudjuk örökíteni az eltelt egy év változásait képen is. Sikerült kellően hülye fejeket is vágni, úgyhogy az első év pipa!


Szóval ilyen volt Hamburg, a város, ahol csak kócosan lehet pózolni. :-) Tényleg jó lenne még visszamenni, mert izgalmas helyszín, és azt javaslom, hogy aki ide készül, az mindenképp több napra menjen. Remélem, sikerült valamelyest kedvet csinálnom hozzá, én akár holnap indulnék. Ki még?

8 comments :

  1. Nagyon hangulatos bejegyzés volt, élmény volt olvasni. Bevallom eddig fel sem merült bennem, hogy Hamburgba menjek, de most igazán megjött hozzá a kedvem, a kikötőket nagyon szeretem én is - csak h elkapjam a lényeget! :D A fotós ötlet meg nagyon cuki, szuper lesz elővenni ezeket a spontán képeket évek múlva.

    ReplyDelete
    Replies
    1. Köszönöm, ennek igazán örülök. Az ultimate travel wishlistemen nekem sem szerepelt, de így, hogy viszonylag közel van, mindjárt több kedvem volt hozzá. És persze nem is bántuk meg, hogy ide mentünk. :-) Hát remélem, hogy sikerül tényleg minden évben fotókat csinálni, másnem a saját gépemmel lövünk pár képet, az is ér. ;-)

      Delete
  2. Mekkora ötlet ez a fotóautomatás dolog! :) A 25 éves házassági évfordulótokra ebből is simán össze lehetne hozni egy albumot, így tényleg minden egyes évből lesz benne valami, amolyan összefoglalóként.:)
    Hamburgról sajnos csak az INCOTERMS klauzulák tanulásakor találkoztam, mert mindig különböző sztiuációkban vettük, hogy épp mit jelent és mivel párosítva micsoda ha magyar szemszögből nézek egy szállítmányozást. Persze, a Ti élményetek mégiscsak testközelibb, kézzel foghatóbb, és érdekesebb. :D
    Megleptél olvasás közben, azt hittem, hogy azért egy országban nagyjából ugyanaz a drogériás állandó márkakínálat.
    Én is szeretem a Müllert, de elég messze van tőlem, viszont nagyon jól fel van építve kínálatban, tényleg mindent megtalál az ember egy helyen.

    ReplyDelete
    Replies
    1. Ó, igen, mindenképp lesz belőlük album. :-)
      Igen, ez tényleg meglepő, hogy még mindig van eltérés a két országrész között. De ennek szerintem inkább földrajzi okai vannak, egyszerűen túl nagy az ország, és sok bolt, ami mondjuk Hollandia vagy Dánia felől jön át, marad csak azon a környéken, mert nincs értelme terjeszkedni. Na meg itt egyszerűen mindent meg lehet kapni online, tényleg bármi beszerezhető, és még a reklámok is arra buzdítanak, hogy a neten vásárolj. Az meg ugye országrésztől független.

      Delete
  3. Nagyon hangulatosak a képek, biztos szuper lehetett ellátogatni oda :) A kis automatás fotós ötlet meg nagyon cuki! :)

    ReplyDelete
    Replies
    1. Köszönöm, örülök, hogy egy kicsit átment a város hangulata. :)

      Delete
  4. Replies
    1. Remélem, eljutsz te is mielőbb! :)

      Delete

Minden megjegyzést elolvasok, és igyekszem válaszolni is. Köszönöm a kommentet, sokat jelent, hogy elmondod a véleményed!