En Plein Air

A Pantone 2015-ös tavaszi/nyári palettája megmozgatta a fantáziámat. Persze nem vagyok egy különösebben trendkövető alkat, de a színekkel nagyon szeretek játszani, és most sok olyat fedeztem fel, amik a való életben is remekül hordhatóak, variálhatóak. Eleinte nem annyira éreztem magaménak ezeket a tompa színeket, tavaszra, nyárra egy kicsit lehangolónak, túl visszafogottnak találtam őket. De jobban belegondolva, én is inkább az ilyen muted, dirty színeket kedvelem, főleg ruhák terén. Ha a körmeimen mindenféle színrobbanás engedélyezett, akkor valahol egyensúlyban kell tartani a színeket rajtam, ha nem akarok papagájként kinézni, úgyhogy elkezdtem barátkozni a palettával.


Egy kis sorozatot indítanék most ezzel kapcsolatosan, mert mint írtam, nagyon szeretem a színeket, a színtant, és minden ezzel kapcsolatos dolgot. Első körben a női tavaszi színeket kerestem meg a körömlakkjaim között, és meglepő, de sikerrel jártam.


Aquamarine: Egy igazi víz/égboltkék a paletta hideg tónusai közül. Nagyon szeretem alapból ezt a színt, mert könnyed és elegáns, volt is miből válogatnom. Végül a Zoya Blu lett a befutó, úgy érzem, hogy ez a lakk adja vissza a leginkább az Aquamarine színét.

Scuba Blue: A legnagyobb kihívás ez a szín volt. A paletta legélénkebbje, az egyik kedvenc színem, nem teal, nem zöld, nem teljesen kék, hanem ezek egy különleges egyvelege, amit nagyon nehezen találtam meg lakk formájában. Végül az LA Colors Sea Siren mellett döntöttem, igaz ennél még egy hajszállal világosabbat képzelnék el, de a paletta egészét nézve remekül illik a többiek közé.

Lucite Green: Ó, hát ez a szín! A Lucite Green egy vintage menta, legalábbis így nevezi a Pantone főasszonya, Lee Eiseman ezt az árnyalatot. Az esküvős lakkomat, a Chine Glaze Kinetic Candyt választottam alternatívaként, mert akkor is pont ezt a kis vintage hangulatot láttam benne, amit sikerült belevinni az esküvőbe is.

Classic Blue: Nagyon szép ez a szín, az igazi tengerészkék. Ezzel a színnel azt hiszem egy kis élénkséget csempésztek a palettába, de azért igyekeztem nem elmenni a Barry M Blue Grape féle királykék felé, hanem maradtam a tompább, tisztább középkéknél. A NYC Blue Skyscraper lett a nyerő, szerintem tökéletes, és megintcsak jól illik a többi lakkhoz.

Toasted Almond: Teljesen neutrális, nude szín, egy hangyányi levendulás beütéssel. Magamon egy kicsit idegen ez a szín, viszont a többivel kombinálva tökéletes, mert egy élénkebb árnyalaton tud tompítani. Az előző kék lakkal együtt szerintem nagyon elegáns párost alkotnak, különösen, ha az csak egy picit van jelen. Az essence Surfer Babe kollekciójából a Hang Loose tökéletesen egyezik.


Strawberry Ice: Mondd bármilyen rózsaszínre, hogy eperszín, és engem meggyőzött. Még szerencse, hogy tavalyelőtt nyertem egy teljes kollekció lakkot, mert így minden olyan színt is elő tudok húzni a fiókból, amit amúgy valószínűleg nem vettem volna meg. Például A NYC Designer Dress is biztosan a polcon maradt volna. Ezt a fáradt rózsaszínt nem mondanám kifejezetten az én színemnek, de ahogy a Toasted Almond, úgy ez is remekül kiegészítheti a többi színt, pl a következővel együtt meg is van a tökéletes nyári koktél.

Tangerine: Ismét egy szín, aminek a megtalálása nehézségekbe ütközött. Nem különösebben kedvelem a narancs lakkokat, de így is van egy-kettő a készletemben. A probléma az, hogy mindegyik túl élénk, a Tangerine pedig határozottan fakó narancs. Végül ez volt az egyetlen lakk, amit be kellett szereznem, és a p2 leather matt lakkjai között találtam rá: ez a Rebel Factor. Imádom, pontosan ezt kerestem, és szerencsére a finishe sem zavar be, sőt inkább csak még jobban rásegít a narancs tompítására.

Custard: Szerencse, hogy felfedeztem az OPI vanília színét, a You're so Vain-Illat, mert nekem ez a tökéletes Custard. Ahogy korábban is írtam róla, egy kellemes, habos sütire emlékeztet, és bár custardot még nem ettem, valószínűleg valami ilyesmiről van szó ott is.


Marsala: Az év színe! Eleinte én nagyon furának találtam a Marsalát, bár sokan rögtön a bordóval azonosították, amit azért szeretek. De jobban megnézve ennél kopmlikáltabb a dolog, ugyanis a Marsala egy világosabb, rózsásabb szín, azt hiszem pont az, amit rúzsban is annyira kedvelek. Sokáig kerestem lakk formájában, szigorú kritériumokkal: ne legyen túl sötét, de túl világos sem, ne legyen túl barna, de túl rózsaszín sem stb. stb. Végül a p2 Young Miss színét ítéltem a leginkább passzolónak, szóval ő lesz idén az én Marsalám.

Glacier Gray: Imádom a szürkét! Újabban ez a kedvenc neutrális színem. A Glacier Gray pedig egy kimondottan tavaszi alternatíva, mert világos, és semmi kékes tónusa nincs, szóval hasonlóan az előbbi nude színekhez, ez is egy remek kiegészítő árnyalat. A OPI I Vant to be A-Lone Star nevű ezüstös szürkéje tökéletesen illik a névhez, igazi gleccser árnyalat.


Nos, hát ezek az én választásaim, a palettát elnézve izgalmas tavasz lesz ez. Persze a lakkokat nem csak úgy ad hoc gyűjtöttem össze, terveim vannak velük: remélhetőleg jónéhány variációt meg tudok majd mutatni ezekkel a színekkel a következő hónapokban. Most azonban álljon itt az összes konfettiként a körmeimen!


Spring, spring, spring!

Azért szeretem leginkább a Valentin-napot, mert rögtön utána kezdődik a tavaszi témájú képek/bejegyzések/inspirációk áramlása. Eddig minden manikűr hópelyhes, jeges vagy piros szívecskés volt, mostantól viszont jönnek a friss színek, pasztellek, virágok, szóval az igazi tavaszra hangolódás. Ma én is ehhez járulok hozzá, ugyanis elővettem a legtavasziasabb színeimet: a Sally Hansen Mojito és a nails inc. Liverpool Street nevű lakkjait.


Úgy gondoltam, hogy ez a vidám glitteres lakk majd remekül feldobja a Mojito mentazöldjét. Nem is tévedtem: a fehér, arany, nefelejcskék és halvány rózsaszín hexagonok egyvelege olyan jól kiegészíti a zöldet, hogy így tényleg minden tavaszt a körmömre festettem egy virágos rét képében. Az arany miatt pedig még vidáman csillog is a manikűröm, főleg napsütésben.


A rossz hír az az, hogy egyik lakk sem kapható, főleg nem otthon. A Mojito helyett a Sally Hansen egy Jaded nevű nagyon hasonló árnyalatot kínál, de a drogéria fényeiben valamivel kékebbnek tűnik, ez viszont egyértelműen zöld. Egyébként nagyon tetszik a lakk minősége: bár kifejezetten két réteges, mégis olyan fényesre szárad, ráadásul gyorsan, hogy már ezért imádom. De ráadásként nézzétek ezt a színt! Úgy látszik, nálam a tavasz = zöld, mert tavaly is ugyanígy a zöld körömlakkokra voltam rákattanva ilyentájt.
Ami a nails inc. lakkot illeti, ez az első darabom ettől a márkától. A Liverpool Street minősége eddig meggyőzött, mert nagyon jó az alaplakk állaga: emberi időn belül megszárad, és nem nyúlós, nem sűrű, ráadásként glittert is bőven fel lehet venni az ecsettel, és szépen igazgathatók.



Nekem nagyon tetszik ez a kombináció, remélem, titeket is elkapott már a tavaszi láz. Egy hasonló összeállítás garantáltan segíteni fog, úgyhogy jó tavaszvárást mindenkinek! :-)

Max Factor Whipped Creme alapozó

Huhh, jó ideje várta már ez a bejegyzés azt, hogy publikáljam. A Whipped Creme alapozót még tavaly előtt hozta nekem a Mikulás, szóval nem mondhatom, hogy nem volt időm alaposan kiismerni a terméket. Ha jól emlékszem, ennek az alapozónak a reklámja szólt úgy, hogy "oázis vagyok", ami tulajdonképpen azt akarja jelenteni, hogy az alapozó nem szárítja a bőrt, mi több kifejezetten száraz bőrűeknek készült. Nos én kifejezetten nem száraz bőrű vagyok, korábban kevert, mostanában inkább a normál típusba tartozom (ez annyit tesz, hogy kevésbé zsírosodik a két problémás terület: a homlokom és az orcáim). Tehát nem éppen nekem való lenne ez a termék, mégis szuperül működünk együtt. A legvilágosabb, Light Ivory tökéletes nekem télen-nyáron, úgyhogy már azzal megnyert magának az alapozó, hogy egy kicsit sem találom sötétnek magamon. Lássuk, mit tud még!



Bridget

Ahogy tavaly Valentin-napon, úgy az idein is az aktuális kedvenc piros lakkomat szeretném megmutatni nektek. Ez most már hagyomány lesz. :-)
A mai főszereplőnk Bridget a piCture pOlishtól. Gondolom nem nagyon kell őt bemutatnom, lakkos berkekben egy eléggé népszerű színről van szó. Azt hiszem, nem sok olyasmit fogok tudni elmondani erről a lakkról, amit ne írtak volna már le róla, de azért megpróbálkozom vele.


Szóval "Bridget, a MODERN day heroine"! Sokáig nem esett le, hogy ez a Bridget bizony AZ a Bridget, vagyis Bridget Jones. A Lizzie és a Darcy nevű lakkok vezettek rá erre a felismerésre, és mikor megtörtént, máris a kívánságlistám tetején landolt a Bridget. Nekem BJ tényleg hősöm, rengetegszer olvastam a naplóit, és pont egy ilyen dögös vörös lakkot tudnék elképzelni rajta a flörtölős napjain. Mivel sokszor magamra ismertem a kalandjait olvasva, ezért úgy gondoltam, hogy jó lesz egy kicsit megint a bőrébe bújni, még ha csak egy lakk erejéig is. :-)


Szóval néhány hete az enyém lett ez a szín, és persze azonnal belopta magát a szívembe. Sokáig nem értettem, hogy mit is esznek rajta annyira, mert hát ez csak egy piros lakk, aranyló csillogással, nagy cucc, van már ilyenem. De az üveget kézben tartva (pláne a lakkot felkenve) már megértettem, hogy mire fel a nagy hűhó.


Az első három kép még csak sejteti, hogy miről is van szó (narancsos piros, arany csillámokkal - tényleg "csak" ennyi) de a következő kettőn már nagyon jól sikerült elkapni azt a kis belső világítást, ami olyan különlegessé teszi ezt a lakkot. Komolyan nem lehet leállni a nézegetésével, és a kézforgatással. Azt mondtam már, hogy amúgy fotózhatatlan? Még szorozzátok meg hárommal azt, amit a kép alapján gondoltok róla, és akkor nagyjából megkapjátok azt, hogy mennyire gyönyörű is a valóságban.  
Mint második PP lakkom, igencsak magasra helyezte a mércét. Az Eyre is különleges szépség, de azt hiszem a Bridget sokszorosan lekörözi, és máris biztos helye van a 2015-ös kedvenceim között.

  

Ahhhhhh, napfényben a legvarázsosabb! Tényleg minden fillért megért ez a lakk, és ha elfogy (amire komoly esélyt is látok), akkor biztosan újra és újra meg fogom venni, mert egy kis Bridget mindig kell az életembe. <3 

Rimmel update

A múlt héten érkezett hozzám egy csomag a Cotytól, benne a Rimmel újdonságaival. Mivel itt nem kapható a márka, ezért külkönösen örültem, hogy az egyik kedvenc rúzsomból rögtön három új árnyalattal is megismerkedhetek.


Azt hiszem, eleget áradoztam már a Kate Moss Lasting Finish  rúzsokról a blogon, aki olvas egy ideje, az már számtalanszor találkozhatott velük havi vagy éves kedvencek posztokban, sminkekben. Nem egyszer írtam azt is, hogy drogériás viszonylatban kimagasló a minőségük: krémesek, tartósak, erőteljes fedésűek, jó őket viselni - egyszerűen tényleg nem tudok semmibe sem belekötni velük kapcsolatban. Az új színek sem okoztak csalódást ilyen tekintetben, a fentebb leírtak rájuk is tökéletesen illenek.


A három új szín annyira új, hogy Rimmel honlapján sem találtam meg őket, így nem tudom, hogy a számokon kívül kaptak-e más megnevezést is, de mivel ez annyira nem jellemző a Rimmelre, így azt gondolom, hogy most is ennyivel kell beérnünk. Szóval balról jobbra: 


Az alábbi képeken talán ti is észreveszitek, hogy a kézfejemen és a számon egészen különbözőnek tűnnek az árnyalatok. Mindkettőnek igaza van valahol, a swatchokon például a körömlakkom színe tökéletesen élethű. :-) Talán azért mégis inkább a számon lévő minták a színhűbbek, annyira egyik sem neonos, mint amennyire az első kép alapján gondolnánk őket.

34: Világos, hideg rózsaszín, aminél számítottam némi barackos beütésre is, de sajnos semmi. Így egyáltalán nem az én színem, de akinek jól áll ez az árnyalat, az mindenképp vessen rá egy pillantást.
36: Jobb alsó képen lévőről van szó, egy átmenet a hot pink és a bogyószín között. Az érdekessége ennek a rúzsnak, hogy egészen random elszórva néhány glittermorzsa van benne, amikből általában egy-egy darab landol a számon (ha kinagyítjátok a képet, akkor látszik is kettő). Ez csakis véletlenül kerülhetett a gépezetbe, odafújta a szél a rúzsöntéskor, vagy nem tudom, de nagyon nem odavaló. A glitteres rúzsokat amúgy is betiltanám, szóval ez meg ezért nem az igazi. (Igaz, élőben egyáltalán nem feltűnő, és valószínűleg a képen sem szúrták volna ki sokan, ha nem említem.)
37: Na, ez már inkább az én asztalom. Narancsos korallpiros FTW! A három közül az abszolút kedvencem, és azt hiszem, hogy hosszú távon is jóban leszünk. Van már egy piros rúzsom Kate-től, de az sokkal sötétebb és bordóbb, inkább téli szín. Ezt viszont tavasszal, nyáron is viselhetem, mert egy kicsivel könnyedebb, amolyan mindennapi piros. 


Ahogy írtam, mindegyik kellemes viselet, viszont előfordulhat, hogy szárít néhány óra múlva. Én ilyenkor egyszerűen csak felfrissítem a rúzst, és máris jók vagyunk, azért nem arról van szó, hogy darabokban kezd el lehámlani a szám (sajnos már ilyen élményem is volt). Szóval nálam ötöst kapnak a rúzsok, a korallpiros szerintem kedvenc kategóriás is lehet. 
Nektek melyik tetszik leginkább? Hogy álltok Kate Moss rúzsaival?

Flamingo

Azt hiszem, az egyik legkedvesebb Moyou paletta nekem a Tropical 6-os, ami tele van tollakkal és madarakkal és nyári hangulattal és az ilyesmit én nagyon szeretem. Na nem mintha annyira hiányozna a nyár vagy ilyesmi, de már nem bírtam addig várni ezekkel a flamingós körmökkel. Ez egyébként életem első nail decal próbálkozása és szerintem elég jól sikerült. Te jó ég, micsoda fantasztikus dolog ez, és mindenféle hókuszpókusz nélkül működik!


Ha valaki nem tudná miről beszélek, akkor a lényeg röviden: a pecsételővel felvett mintát nem nyomjuk azonnal a körömre, hanem kiszínezzük szépen egy pontozó és persze lakkok segítségével, majd egy átlátszó fedőlakkot rákenve megalkotjuk a matricát, amit a pecsételőről lehúzva rásimíthatunk a körömre. Megfogalmazni bonyolultabb volt, mint elkészíteni, nem is értem, hogy miért tartottam tőle annyira. A lehetőségek száma ezzel végtelenre növekedett, hiszen egy mintát nem csak hogy sok színben lehet nyomdázni, hanem még annál is többel lehet kiszínezni. Na szóval megpróbálkoztam én ezzel a technikával, és nagyon meglepődtem, hogy elsőre sikerült is. Oké, nem olyan gyors, mint a nyomdázás, de azért nem is kell rá egy fél nap.



Hogy a lakkokról is ejtsünk pár szót: ezeket az OPI lakkokat egyenesen imádom! Mindkettő a Coca-Cola kollekcióban jelent meg: az egyik egy vaníliafagyi színű (You're So Vain-illa), ami olyan kis furcsa és szokatlan sárgás bézs, hogy nem tudok betelni vele - nem utoljára hallotok róla, az biztos. A tökéletes flamingó rózsaszín egy másik OPI (Sorry I'm Fizzy Today), meglepő, hogy mennyire szuperül lehet vele nyomdázni és színben tökéletesen megegyezik a Catrice Apricocoval (csak ez klasszikus krém finishű). Olyan jó ránézni erre a párosra, egy kellemesen édeskés (de nem cukormázas) süti jut róluk eszembe.



Amiket használtam: Catrice Salmon & Garfunkel, OPI You're So Vain-illa, OPI Sorry I'm Fizzy Today, Moyou Tropical 6

Januári kedvencek

Már el is telt a január? Hogyan? Őrület! Nem is nagyon tudtam sok kedvencet összekapni hirtelen, de jöjjön az a néhány, amiket nagyon szerettem:


Higher Living Green Tea Chai - Tea imádóként nem nehéz engem lenyűgözni a különféle ízű teákkal, de ez a Green Chai az utóbbi időben túltett mindegyiken. Már csak azért is különleges, mert a chai tea inkább fekete teát jelent, ez pedig zöld teából készült. Az íze érezhetően frissebb és fanyarabb is, mint a névadóé, de mégis érezni a chai fűszerek aromáját benne. Szóval ez egy remek tea, biztosan veszek még.

Max Factor Whipped Cream - Mostanában váltogatom az alapozókat, BB, CC krémeket, de a legtöbbet szerintem ezt használtam. Rá is kerestem gyorsan, hogy írtam-e már róla, és még mindig csak egy félkész írás lézeng a piszkozatok között, úgyhogy eldöntöttem, hogy ezen változtatni kell. Szóval most nem is írnék róla részletesebben, jön a poszt hamarosan.

MAC paint pot Soft Ochre - Ami sokaknak a Painterly, az nekem a Soft Ochre. Egy matt, teljesen nude színű krémes festék ez, ami remekül passzol a bőrszínemhez, lévén elég sárgás beütésű. Igazából akár csak simán szemhéjalapnak is elmenne, azzal a különbséggel, hogy ez megtartja a színét, és remekül élénkíti a tekintetet. A mélyen ülő szemeim miatt amúgy is sötétebbnek tűnik a bőröm a szemem körül, ezért jól jön egy kis optikai tuning, amit ezzel és korrektorral szoktam kivitelezni. Magában is szeretem hordani, sok spirállal nagyon jól mutat, és elbír bármilyen erősebb ajakfestést.

La Roche-Posay Cicaplast Levres - Ez a kedvenc ajakbalzsamom perpillanat, remekül karban tartja a száraz ajkaimat, éjjel-nappal bevethető. Nincs fura íze, sem illata, szóval teljesen észrevétlen, és csak minimálisan hagy zsíros, ragacsos érzést a számon (amit általában úgyis rúzzsal fedek el, szóval nem zavar egyáltalán). Kedvelem a csőrös adagolót is, mert így gond nélkül használható utazás közben, de akár kézzel is felvihetem otthon, ha úgy tartja kedvem. Mondanám, hogy újravenném, de így sincs hiány ajakbalzsamból, ráadásul még a Nuxe mézes balzsamára is ácsingózom...

KIKO Violet Microglitter (255) - Azt hiszem bátran mondhatom, hogy ez az egyik legszebb KIKO lakk valaha. A tökéletes árnyalatú lila némi holo csillogással, tényleg fantasztikus! Az egy baj vele, hogy már nem kapható, én is úgy könyörögtem ki egy utolsó darabot a raktárból (na jó, igazából csak rákérdeztem, a lányok pedig rögtön tűvé tették a fiókokat érte, nagyon cukik voltak). Emiatt aztán saját bejegyzést már valószínűleg nem fog kapni, de itt azért megmutatom, hogy milyen szépséges.


China Glaze Fairy Dust - Imádom feldobni az előbb említett KIKO lakkot még egy kis holografikus csillogással, de ez a lakk úgy önmagában is a kedvencem. Mármint fedőlakként önmagában. Mert egyszerűen nincs olyan lakk, amire ne lehetne szórni egy kis Fairy Dustot, mindenen jól mutat. Amíg nem láttam felkenve, addig nem hittem el, hogy milyen csodás, pedig tényleg mindenhol ennek a lakknak a méltatásába futottam bele egy időben. Az a helyzet, hogy képeken, de még az üvegben is egészen kis jelentéktelennek tűnik, viszont a saját szememmel a körmeimen látva végre megértettem, hogy miért van oda érte mindenki. Ráadásként ez a mini üveg is eszméletlenül cuki, de valószínűleg a teljes méretet is meg fogom venni előbb-utóbb, hogy ne kelljen visszafognom magam, és tényleg mindenre rákenhessem. Az alábbi képen a középső és gyűrűs ujjaimon a Fairy Dust pompázik - és így ez a kombó nekem egy az egyben Zoya Payton dupe.