Ananászok és tollak


Nem nagyon hoztak lázba korábban a nail art penek, de az utóbbi időben kettőt is beszereztem, és ha már így esett, akkor gondoltam, hogy összehasonlítom őket. A Barry M fehér tolla volt az első a sorban, amit egy kis projekthez vettem meg, erről mindjárt ejtek is pár szót. A másikat a Nailland akciós lakkjai között találtam, és rögtön megtetszett a kétféle használati mód, úgyhogy ez is jött velem. Lássuk őket:


Barry M White - Egyszerű, fehér lakk, filctollszerű heggyel. Első használatnál kicsit dolgozni kell vele: a hegyet le kell nyomni párszor egy papírra, hogy meginduljon a festék. Viszont ha ez sikerül, onnantól remekül működik, és hihetetlenül egyenletesen adagoldja a lakkot, nem hagy pacákat, nagyobb pöttyöket, semmit. Nem annyira vékony a hegye, viszont így is meglepően kecses vonalat, vagy részletgazdag mintát lehet vele alkotni. Imádom! Az ASOS-ról rendeltem, de már sajnos nem találtam a honlapon. :-(


Models Own Artstix - A tömzsi kis tubusnak az a különlegessége, hogy egyrészt a tetején lévő tűhegyes kis csőből folydogál kifelé a lakk, másrészt az egész kupakot lecsavarva előbukkan egy hosszú, vékony ecset is, amivel szintén lehet művészkedni. Ezt nagyon ötletesnek találtam, és rögtön meg is győzött, hogy ki kell próbálnom. Egy mentaszínt választottam, aminek Pastel Green a neve, de amúgy mindenféle szép kis színben kapható. A szín nagyon tetszik, de az applikációval már akadtak gondjaim. Először is: nem egyenletesen jön a lakk a kis tűn keresztül. Eleinte meg kell nyomni a tubust, hogy bármit is ki tudjunk csalogatni, így képtelenség egy egyenletes vonalat elkezdeni vele, mert nagy pöttyöt csinál a vonalunk elejére. Amikor meg már nem akarom használni, akkor már beindul a folyam, és még felfelé állítva is tör fel, mint a láva, és szépen összezöldez mindent. Egy használat után tiszta lakk volt mindenhol a tubus, és a folyást is nehezen lehetett megállítani. Ez így eléggé pazarló sajnos.
Az ecsetkével már jobban lehet pingálni, bár én elsőre azt hittem, hogy a tűheggyel sokkal vékonyabb vonalat tudok majd húzni, ez végülis nem így lett, és úgy tűnik, hogy inkább az ecset válik be az ilyesmire. A papírra is az ecsettel rajzoltam, így látszik a másik gyengesége: nem egyenletes. Szóval nem az igazi, de egyenes, határozott vonalakhoz még jó lehet.


És akkor a projektről:
Még néhány hónapja láttam egy manikűrt az instagramon, és menthetetlenül beleszerettem. Az ananászos minták idén amúgy is nagyon menők, a türkizzöld alappal pedig színügyileg is nagyon rendben van az egész. El is olvastam szépen, hogy miket használt Dahlia, az alkotója, és persze, hogy nem nyughattam, amíg meg nem lett nekem is minden eszközöm az ananászos nyári körmökhöz - így a nyár utolsó napjaiba talán még pont belefér ez a poszt. :-)
A szín a Barry M Greenberry nevű Gelly lakkja, az ananászokat pedig a lány szabadkézzel rajzolta fel a körmeire a Barry M körömdíszítő tollával. Mivel elég drága volt ez a toll (€7 ha jól emlékszem), így a körömlakkot olcsóbban akartam megúszni, ezért persze rögtön a Greenberry hasonmását kezdtem el keresni. Meg is lett a Flormar gél hatású lakkjai között. A Turquoise Green már szerepelt itt a blogon, már akkor is írtam, hogy mennyire jó kis lakk, szerintem színben és minőségben is kiváló alternatívája a Greenberrynek.


Ahogy látjátok nem vagyok egy rajzművész, de talán pont a girbegurba ananászrajzoktól lett olyan szerethető ez a minta. Nyomdázásra is gondoltam, de egyrészt a Moyou Tropical kollekciója előtt alig-alig volt ananászos nyomda a piacon, másrészt rájöttem, hogy a túl szabályos, tökegyforma ananászok miatt lehet, hogy elveszítené a varázsát ez a manikűr. Mondjuk ismerve magamat, úgyis ki fogom próbálni azt is, a tollakkal pedig még vannak további terveim.


CaoNatur trió


Amióta Odilnál olvastam a CaoNatur termékekről és a Caola rebootjáról, azóta keresgéltem őket a drogériák polcain, remélve, hogy kipróbálhatok valamit tőlük. Végül maga a cég keresett meg, ezzel leegyszerűsítve a dolgokat, így néhány hét után meg is érkezett hozzám a fenti kis csomag. Jó nagy csúszással írok most róluk, de ez talán semmit nem von le a termékek érdekességéből.
A honlapot átnézve sok dolog felkeltette a figyelmemet, elsősorban az arcápolási vonalon. A CaoNatur nagy erénye a kellemes és sok esetben natúr összetevőlista, de érdemes vetni mindig egy pillantást rá vásárlás előtt, mert a legtöbb termék tartalmaz illatanyagot, vagy olyan összetevőket is, amiket én biztosan kerülök (pl szulfát a samponban, vagy alkohol az artisztító gélben).

Arctisztító tej: Nagyon régóta nem használtam arclemosó tejet, pedig régen csakis ilyen típusú termékkel mostam le a sminkemet. A sok micellás víz után felüdülés volt ezzel tisztítani az arcomat, teljesen más élmény, és már értem, hogy miért is voltam hűséges hozzá évekig. A jellegzetes CaoNatur illat, ami mindegyik terméknél hasonló, ennél tetszett a leginkább. Az állaga már-már balzsam sűrűségű, úgyhogy nem is annyira nevezném tejnek, mert annál jóval töményebb. A sminklemosási tudása egy álom, mindent visz, és nem irritálja a szemet egyáltalán - nálam már ezzel nyert ügye van.

Arctisztító tonik: Az arctej után én mindig igénylem a tonikot, így ketten együtt nagyon jó kis párost alkotnak. Hatalmas plusz pont, hogy alkoholmentes, viszont az illatával sajnos nem tudok megbarátkozni, rémesen tisztítószer-jellegű. Ez egy kicsit visszaveti a kedvemet abban, hogy használjam, mert mindig arra asszociálok, hogy jajj ezt nem kellene az arcomra tenni, és külön emlékeztetnem kell magamat arra, hogy igazából jó kis összetevői vannak és szépen leviszi az arctisztító maradványait.

Frissítő tusfürdő: Kellemes, nyári tusfürdő, már el is használtam az egész flakont. Kétféle tusfürdő szerepel a kínálatban, és gyanítom, hogy nekem a másik, krémes verzió lenne az igazi kedvenc (főleg, hogy mandula illatú!), mert valahogy ezzel a géles állaggal nem tudtam megbarátkozni. Az illata számomra igazi tiszta illat, de el tudom képzelni, hogy nem mindenkinek tetszik (pl a férjem egy-két használat után inkább feltúrt mindent a Baba tusfürdőjéért, mert ezt furának találta.) Nem igazán habzik fel, ennek ellenére megfelelően tisztít. Érdekes, hogy a bőrt nem szárítja, mégis valahogy mindig az jutott eszembe zuhanyzás után, hogy elővegyek valamilyen testpápolót - pedig ez nyáron nem túlzottan jellemző rám. Szóval talán emiatt a nyikorgó tisztaság miatt nem lett a szívem csücske ez a termék.

Összességében jó a benyomásom a CaoNatur termékekről. Az egységes, letisztult csomagolásra jó ránézni, baráti áron kínált, magyar termékekről van szó, az arctisztító tej pedig nagy kedvencem lett az utóbbi időben. Az elérhetőségen még van mit javítani, én speciel szívesebben látnám viszont drogériák polcain, mint a Tescoban, de remélhetőleg idővel még szélesebb körben elérhetőek lesznek ezek a termékek.

Elfogyott #14

Ezer és egymillió éve nem volt elfogyott bejegyzés. Egyrészt termelődött is anyag rendesen ez alatt a pár hónap alatt, másrészt én is rákapcsoltam, hogy ne 650 félig üres flakont kelljen költöztetni. Szóval most ketté is bontottam a kupacot, mert nem csak egy-két szót szeretnék írni a termékekről. Jön hamarosan a folytatás is! Lássuk először a hajas dolgokat, rögtön kettő olyannal, amik ugyan nem szerepelnek a képen, de említésre méltóak.


Kiehl's sampon - Tudom, tudom, nem igazán ér egy minta alapján ítéletet hozni, de ha egy sampon ennyi alapján sem tetszik, akkor az majdnem biztos, hogy hosszabb távon sem tudna lenyűgözni. Elég nagy csalódás ez nekem, hiszen egy állítólag frenetikus márkáról van szó. Ráadásul a boltban a tábla azt is elhitette velem, hogy a samponok szulfátmentesek, de ez korántsincs így. Van a kínálatban olyan sampon, ami az, de ez az általam próbált pont nem ebbe a kategóriába esik. Nekem ez már olyan visszás, most akkor azt hirdetjük, hogy micsoda természetes összetevőket használunk, vagy belerakunk válogatás nélkül minden szokványos cuccot a termékbe? Merthogy a szulfát mellett persze parabén is van jócskán a samponban. Az összetevőlista tanulmányozása után nyilván szkeptikusabban álltam neki a hajmosásnak is, és valahogy éreztem, hogy nem fog jó kisülni ebből. Így is lett sajnos, még egy átlag sampon tudását sem hozza - szégyen szemre a második mosásnál rá kellett segítenem a szokásos TBS samponommal. Csúfos, csúfos eredmény egy ilyen drága terméktől, én nagyon nem ezt vártam.

Kiehl's hajmaszk - Oké, oké a sampon rossz, de a hajmaszk! Ilyen szuper hamaszkot még nem is próbáltam. Legalábbis az az egyetlen adagnyi pakolás, amit feltettem komolyan ámulatba ejtett. Azért egy használat még nem ad okot arra, hogy minden bizalmamat megszavazzam neki, de azt hiszem itt is úgy kell eljárnom, mint a legtöbb márkánál: figyelni, hogy mi van az összetevők között. Egyébként ezt rendre megfigyelem, hogy a balzsamok, ápoló maszkok és a hasonló termékek szinte minden márkánál nagyon jól teljesítenek, míg a samponok rendre pocsékok. Jó lenne sampont is olyan könnyedén találni, mint balzsamot.

The Body Shop Rainforest Moisture sampon - Nagyon szerettem ezt a sampont, elég sok flakonnal elhasználtam már, de ez most egy darabig az utolsó volt. Ennek oka pedig az, hogy ezt a nagy, 400 ml-s kiszerelést egyszerűen megszüntették. Én pedig nem vagyok hajlandó drágábban megvenni a kisebb verziót, mert szemét húzásnak tartom. :-( Kár érte, mert jó kis sampon, de sampon ügyében sampon ügyében az olcsóbb megoldásra voksolok.

Faith in Nature Gránátalma és Rooibos sampon - Jobb meggyőződésem ellenére vettem meg ezt a sampont, tudva, hogy egy gyengébb szulfát van benne. Egyáltalán nem győzött meg, de nagyon rosszat sem tudok mondani róla. Az illata sem kiemelkedő, és jobban belegondolva semmilyen téren nem hagyott mély nyomokat bennem ez a termék. Teljesen átlagos, nem átlagáron. A balzsam verziót még nyúzom, de már nagyon várom, hogy elfogyjon, és azt hiszem az utolsó FIN termékek voltak ezek, amiket használtam.

Balea koffeines balzsam - Már szerepelt itt, akkor is szerettem, most is, úgyhogy mindenképp veszek még ilyet. Csak azt sajnálom, hogy a hajhulláson még mindig nem nagyon akar segíteni, pedig ugye erre való.

L'Oréal Mythic Oil - Oil Bar - Nemrég szerepelt az egyik havi kedvences bejegyzésemben ez a termék, még most is ugyanazt gondolom róla: épp elég az én hajamnak, balzsamok mellé tökéletes, és tetszett a könnyű használat (mármint, hogy nem hajmosás előtt kell pácolódni benne). Úgyhogy akár újra is venném, de szerintem nem egy olcsó termék lehet, másrészt a beszerzéssel megintcsak gondban vagyok, úgyhogy byebye Mythic Oil.

Avon Advance Techniques hővédő - Már nem is tudom ki ajánlotta nekem ezt a hővédőt azzal, hogy milyen szuper és még alkohol sincs benne. Nos egyet kell értenem, mert tényleg tetszett. Egy hővédő hatását hogy lehet lemérni? A hajam nem töredezik, de az a hennától is lehet. Más ötlet? No mindegy, biztos hatékony, de emellé az illata is kellemes, és a pumpás flakont is ki kell emelnem, mert nagyon jól szétszórja a folyadékot. Most egy másik hővédőt kell még elhasználnom, de mindenképpen vissza fogok térni ehhez.

Inecto Kókuszos leave-in balzsam - Természetes Nem túl vészes összetevők, fincsi kókuszillat, nem nehezít, nem ragasztja össze a hajszálakat, mi kell még? Én ennyit várok el egy ilyen balzsamtól. A spriccelője mondjuk botrányosan rossz, nem porlasztja el rendesen az anyagot, hanem nagyokat köp - úgy rémlik, hogy ezt már korábban is írtam. Viszont az Avon hővédő flakonjában tökéletes új otthonra lelt, úgyhogy nagy barátom volt ez a cucc. Nem is néztem még, hogy vajon tudok-e újat venni itt, de egyelőre nem érzem, hogy hatalmas változásokat produkálna a hajam, csak mert kimarad ez a lépés. 

Panthenol - Visszatértem a jól ismert panthenolhoz is, és azt kell mondjam, hogy a Swiss Panthenol jobban tetszett anno. Már jó ideje nem használok egyébként semmilyen panthenolt, és annyira nem is hiányzik, nő a hajam így is rendesen. A hajhullás jobban aggaszt, de azon egyik sem tud segíteni.

Hello Berlin!


Hát itt vagyok ismét! Nem is szólhat másról a visszatérős bejegyzés, mint Berlinről, de azért maradjunk a szépség tematikánál: egy berlines manikűrt hoztam. A Moyou nyomdapalettákat azóta kerülgetem, mióta megjelentek a Nailland kínálatában. Mindig megnézegettem őket, próbáltam manikűröket kitalálni a mintákhoz, mi mivel mutatna jól, de a bőség zavarában egyszerűen képtelen voltam választani. Aztán mindez továbbgyűrűzött a honlapnézegetés irányába, aholis megpillantottam a Tourist kollekció Berlin palettáját - és kész, tudtam, hogy ez nekem kell, és hogy ez lesz majd az első poszt főszereplője, ha kiköltöztem.


Hát így indult ez a fekete-fehér manikűr. Először a német zászló színeit akartam használni alapként, de egy kicsit soknak éreztem, így maradtam a szimpla feketénél. Évek óta nem volt egyébként fekete lakkom, igazából sosem voltam nagy híve, pedig elég rock'n'roll, és a megfelelő körítéssel dögös is tud lenni. De most beszereztem végre egyet a Golden Rose-tól, sosem tudhatom, mihez kell alapon. Hát ehhez kellett. :-)


Ahogy írtam, ez az első Moyou palettám, ami egy kicsit keverék: vannak rajta különálló, apró minták és egy egybefüggő nagyobb is, aminek az elemeit lehet hasznosítani. A különállók nagyon tetszenek (Ampelmännchen, aww) de azért megpróbálkoztam a nagyobb mintákkal is. A végeredmény nekem nagyon tetszik, a legegeslegfőbb berlini dolgok rákerültek a körmeimre.
Az biztos, hogy nem az utolsó Moyou palettám ez, a legutóbbi Tropical kollekció nagyon betalált nálam. Flamingók és ananász? Jöhet! De most Berlin.


A Golden Rose lakkból két réteget használtam, gyorsan megszáradt mindkettő, és a nyomdázáskor sem ért váratlan meglepetés, meg sem moccant. A fehér lakk az essence nyomdázós lakkja, nekem ez vált be leginkább, olyannyira, hogy lassan újra is kell vennem. Még az egyik Naillandes bóklászáskor vitattuk meg a nyomdázás mikéntjeit Madlennel, és ő mondta azt a trükköt, hogy egy réteg átlátszó fedőlakk kerüljön a körömre nyomdázás előtt, így ha hibázok, akkor könnyedén eltávolítható anélkül, hogy az alaplakk sérülne. Ezt most volt is alkalmam kipróbálni, és tényleg működik!



És hogy milyen Berlin? Nagyon klassz, igaz egyelőre csak az ismerkedés fázisában vagyok. Most még a berendezkedés, lakáscsinosítás a prioritás (ezzel kapcsolatos bejegyzéseket szeretnétek?), aztán jöhet a város felfedezése.