Áprilisi kedvencek


Nagy kérdőjelekkel a fejemben kezdtem neki ennek a bejegyzésnek, mert elég felemás áprilist tudhatok magam mögött. Egyrészt ugye az esküvői előkészületek utolsó simításai tették ki az első felét, majd néhány napot Szegeden töltöttünk, aztán húsvétozás, szülinapozás, pikk-pakk elszaladtak a hetek és már itt is vagyunk a hónap végén. Bár tényleg nem sokat forogtak a szépségápolási téma körül a gondolataim, azért egy-két kedvencet megemlítenék, szigorúan esküvő-mentesen.


Balea grapefruitos arctisztító kendők - Egy nagy és pici, utazós csomagom is van belőle, nagyon örültem, hogy erre is gondoltak. Nem sokszor használok ilyen kendőket, egy jó ideje nem is volt itthon ilyesmi, de mikor legutóbb Berlinben jártam, muszáj volt vennem valamit, mert semmiképp nem akartam tizenpárórás buszutat sminkben végigüldögélni. Az ugye nem titok, hogy a grapefruit az én nagy kedvencem, azt hiszem ezért is választottam pont ezt a típust. És milyen nagyon jól tettem! A legtöbb ilyen kendővel az a baj, hogy egyszerűen nem elég nedvesek és kábé semmire sem használhatóak. Ez a kendő ilyen szempontból tökéletes, nem tocsogós, de azért van rajta a sminklemosóból bőven, nem szárad ki 3 perc alatt. Kellemesen puha, és egy kicsit lyukacsos a kendő anyaga, már-már a gézhez hasonlít. A sminket is elég jól lehozza, de azért tényleg inkább csak SOS helyzetekre való, viszont azokra nekem nagyon bevált. Csak ezt fogom venni ezentúl, mert beláttam, hogy jó, ha van itthon, igaz ez a két csomag még jó sokáig elég lesz, hiszen a kicsiben 10 db, a nagyban pedig 25 db van.

Essence - My Best Friend Forever parfüm - Az esssence parfümökkel eddig némiképp hadilábon álltam, mert amikor az egyik Primőrös bloggertalálkozón körbeadtuk őket, akkor mindegyiket kislányosan cukrosnak és édesnek tartottam. Mostanra megváltozott a véleményem, múltkor a Like a Girls' Night Out (ami sajnos meg is szűnt) szerepelt a kedvenceim között, most pedig ez az újdonság. Egy kellemes, gyümölcsös-picit vaníliás illat a My Best Friend Forever, nagyon tavaszi. Nem is csodálkozom különben, hogy elsőre megfogott, hiszen minden benne van, ami engem egy parfümben vonzani szokott: pézsma, ribizli és még sokféle gyümölcs. Ezeket a pici kiszereléseket hamar el lehet fújkálni, úgyhogy nem kizárt, hogy a nagyobb is az enyém lesz.

e.l.f. Tease krémpirosító - Ismét a kezemügyébe akadt ez a krémpirosító, és őszintén szólva nem is értem, hogy hogy is hanyagolhattam eddig. Szuper termék! A fura gumis állagán még mindig nem jutottam túl, de könnyű felvinni, tartós, állati szép, barackos szín, mégis mi kell még? Időnként nem árt figyelmeztetni magam, hogy ne a boltokban, hanem a saját fiókomban nézzek körül, mert mindig ilyen kincsekre lelek.

Isana körömlakklemosó kendők - A szegedi kiruccanáskor (jó-jó, hívhatjuk nászútnak is) hihetetlen módon otthon hagytam a szépen összekészített sminkes neszeszeremet. Úgyhogy "sajnos" kénytelen voltam Szegeden bemenni egy Rossmannba, és venni pár alapdolgot a túléléshez. Ekkor fedeztem fel ezt a terméket, ami végre megoldja az utazás közbeni körömlakkváltás problematikáját (igen, ezt a hatalmasat). Talán más is járt már úgy, hogy akármilyen óvintézkedéseket is tett, a körömlakklemosó bizony saját életet él a sötét, zárt helyeken - vagyis a bőröndben - és mindig kiborul. Én erre mindig csak akkor jövök rá, mikor kicsomagoláskor megcsap az acetonfelhő. Mostanában már inkább nem is kísérleteztem ezzel, inkább olyan lakkot választottam, amit lehet javítgatni. Ennek vége! Persze nem újkeletű dologról van szó, próbáltam már hasonló lemosó korongokat régebben is. Ezek általában egy fura olajos anyaggal vannak átitatva és ugyanúgy leviszik a körömlakkot, mint a sima aceton, de nem szerettem meg ezt a típust, mert a doboz nyitogatásakor mindig kiszáradtak a lapok. Az Isana dobozában a lemosókendők külön vannak csomagolva, és bőségesen át vannak itatva mezei körömlakklemosóval - végre, én jobban szeretem, mint az olajos vackot. Ráadásul olyan nagyok a kendők, hogy mind a tíz körömre elég (persze nem glitteres lakknál). Összesen tíz van benne, ami tekintve, hogy milyen sűrűn utazok, jó ideig elég lesz, és végre nem kell amiatt rettegnem, hogy vajon mennyi aceton köt ki a neszeszeremben.

Rimmel Apocalips folyékon rúzs - Celestial - Szintén az előbb említett SOS-csomag részeként került hozzám, és azóta folyamatosan ezért nyúlok, eléggé megkedveltem. Egy kellemes mályva színt sikerült választanom, ami nekem a tökéletes jolly joker. Az állaga érdekes, elsőre olyan, mint egy szájfény, de inkább egy nagyon krémes rúzsra hajaz amikor felkenem. Emlékszem, egy időben sok blogon volt róla szó, úgyhogy én már jó későn csatlakozom az Apocalips klubhoz, de nem bánom, hogy ez lett a befutó a rúzs kategóriában.



Flormar rúzsok - Edina annyit duruzsolt a Twitteren a Flormar Revolution rúzsokról, hogy csak meg kellett néznem magamnak őket. Persze, hogy végül két rúzzsal távoztam, de legalább csak az egyik volt Revolution, hehe....Ebből a verzióból a 05-ös számút hoztam haza, ami egy matt, piszkos-tompa rózsaszín, igazi my lips but better. Nagyon jó viselni, nem az a száraz matt formula, hanem egy krémesebb verzió. A másik rúzst a tartós családból választottam, aminek még neve is van: Madame Pink. Először azt gondoltam, hogy a pinktől nagyon távol áll, de aztán nappali fénynél tanulmányozva tényleg ebbe az irányba hajlik a színe, és csodák csodája majdnem ugyanaz, mint az előbb említett Celestial, csak míg utóbbi mályvásabb, a Flormar addig inkább a pirosakhoz húz. Hasonlóan a Revolution rúzshoz, ez is egy kellemes, krémes viselet, nagyon hasonlóak ezügyben.

Madam Pink in action

Fehér homok


Korábban már írtam, hogy a Golden Rose matt homoklakkjai közül megvettem a zöldeskéket (mimást!) és a fehéret (83) is. A kéket már rengetegszer viseltem, és nagyon meg is szerettem, de a fehérrel nehezebben barátkoztam össze. Még most is állandóan vizslatom az ujjaimat, nem tudom eldönteni, hogy tetszik-e vagy nem. Az biztos, hogy tavaszra/nyárra nagyon jó választás a fehér köröm, főleg azoknak, akik hamar barnulnak, de én hófehérke maradok mindig, így nálam nemigen tud mit kiemelni a bőrszínemen. Talán ezért olyan idegen rajtam? Bár azt hiszem minél többet viselem, annál inkább a tetszik felé hajlik a mérleg nyelve, valahogy olyan csinosan szimpla. Vagy szimplán csinos.
Az állagát mondjuk imádom, és bár elég rémesnek tűnik felkenéskor, mire megszárad, már szép matt és egységes az egész, a hipergyors száradást pedig egyetlen lakkom sem tudja utánozni.



Pandora Essence


Nagyon szeretem az ékszereket, nőként ezzel azt hiszem, nem vagyok egyedül. Talán kevesen tudjátok, de korábban (és remélhetőleg a jövőben is) ékszerkészítéssel is foglalkoztam, így nagyon örültem, hogy egy ilyen presztízsű ékszermárka sajtóeseményén én is ott lehetek.


Nem sok mindent tudtam a Pandora ékszerekről korábban, csak annyi rémlett valahonnan, hogy dán cég, ja és persze a nagyon édes karkötő rendszerükről is olvastam már. Három új megjelenés kapcsán hívták össze a sajtó képviselőit és bloggereket.
Először az anyák napi és a tavaszi/nyári újdonságokról hallhattunk. Előbbi nagyon aktuális, hiszen jövő vasárnap anyák napja, és én tudom, hogy az én anyukám oda meg vissza lenne, ha egy ilyen karkötőt kapna tőlem. Vagy egy kicsit szolidabbat. :-)



A tavaszi újdonságokat és az állandó kollekciós darabokat is megnézhettük, ezek közül nekem leginkább az ananászok tetszettek, nameg a türkiz-narancs párosítás. Azt pedig csodálkozással fogadtam, hogy a Pandora kínálatában nem csak a karkötők és charmok vannak, hanem fülbevalók, medálok és gyűrűk is - utóbbiból tudtam volna választani pár szépséget, az biztos. A margarétás kollekció pedig teljesen lenyűgözött, ez lett az abszolút kedvencem az egész asztalról. *.*




A harmadik kollekció volt viszont a délután fénypontja: a Pandora Essence. Ez a kollekció arra épít, hogy minden nőnek van egy (vagy több) olyan fontos érték az életében, ami boldogsággal, elégedettséggel tölti el, ami vezérli a mindennapokban. A Pandora ezeket az értékeket formálta meg egy-egy charmban, hogy talizmánként magunkon viselhessük. Ötletes koncepció, és a tálalás is szemet gyönyörködtető, nézzétek csak ezt a videót. Olyan értékek kaptak helyet, amikkel bármelyik nő könnyen tud azonosulni és egy kis önvizsgálattal meg is találja őket magában, így egy nagyon személyre szabott karkötőt lehet összeállítani a charmok segítségével. Aki kicsit szentimentálisabb beállítottságú, az esetleg erőt is tud meríteni belőlük, hiszen a 24 érték között szerepel a Bátorság, Magabiztosság, Bölcsesség és Remény is. Az én karkötőmön a Béke, a Szabadság és a Boldogság kapna helyet, bár utóbbi, a Happiness vidámságot is jelent, és én mindenképp erről az oldalról közelíteném meg, hiszen a boldogság túlságosan képlékeny fogalom.
Persze olyan értéket is lehet választani, amilyenek szeretnénk lenni, hiszen ez a kollekció arról szól, hogy kik vagyunk, kik szeretnénk lenni. A kollekció 8 nagykövete is pont olyan hétköznapi nő, mint mi (csak kicsit jobb a frizurájuk ;)), szóval az üzenet egyértelmű: mindenkiben ottvan az a bizonyos érték.




Választhattunk is egy charmot, amit nemrég kaptam meg egy takaros kis csomagban. A Szabadságra esett a választásom, ami vicces döntés volt nem sokkal az esküvőnk előtt, de nem is az a fajta szabadság járt a fejemben, ami egy kapcsolathoz köthető. Sokkal inkább a lelki, szellemi szabadság, az a szabadság, amit csak az érezhet, aki biztonságban van. Nem mellesleg ez a charm tetszett legjobban, ezért is döntöttem mellette. :-) Egy, a karkötőkhöz hasonló mintájú nyakláncra tettem fel, és így fogom hordani.



Nagyon érdekelne, hogy ti mit gondoltok erről a koncepcióról, milyen értékeket tartotok fontosnak az életben, melyik charmokat választanátok, esetleg van-e, ami hiányoltok?

Saint George + Tristam

A naaaaaaagy homoklakkozásban szinte el is felejtettem, hogy milyen érzés, amikor sima a körmöm. Nagyon bírom a homoklakkok érdes felületét, és rendszeresen simogatom a körmeimet, mikor viselem őket, de nem gondoltam volna, hogy hosszabb kihagyás után a sima lakkokat is ugyanígy élvezni fogom - hát igen, azért ezeknek is megvan a maga varázsa. Rögtön két csodaszámba menő lakkot is hoztam a szimpla felület kategóriában. Az a-england márkáról már sokan sokfelé zengtek ódákat, nálam eddig nem is volt róluk bejegyzés, pedig már két szépséges lakk is a birtokomban van: a Saint George és a Tristam ♦. 


Amiért a leginkább szeretem őket, az az, hogy egyetlen rétegben fednek. Valami hihetetlen a pigmentáltsága mindkettőnek, nem tudom, hogy ez azért van-e, mert mindegyik sötét, vagy az összes a-england lakk ilyen, de én mondom, ez varázslat. A második kedvenc tulajdonságom a gyors száradás. Mivel csak egy réteg kell, így tényleg nagyon hamar megvan a csodaszép sötétzöld vagy sötétkék köröm, és már mehetek is - nincs az, hogy még a cipzárral, cipőbebújással belerondítok. Ha mégis olyanom van, hogy két réteg kell, akkor sincs gond, ugyanolyan gyors a második is, még akkor is, ha bénázok és túl vastagon viszem fel. Egyszerűen elronthatatlan.
Nekem így ez a két tulajdonság már elég is a boldogsághoz, de akkor még nem beszéltünk a színekről. Ilyen gazdag, mély színű lakkokat még egyelten márkánál sem láttam, ráadásul lápafénynél mesés holografikus csillogást is kapunk pluszba (nem bírtam ki, hogy ne vakuzzak rá a lakkokra, de így látszik, hogy miről beszélek). A kék Tristam igazi kék, egy nagyon egyedi árnyalatban, ami bizonyos színkörnyezetben már-már lilának is tűnhet, a zöld Saint George pedig igazi sárkányszín, bár néha ezt is inkább a kékek közé sorolom. Varázslat ez, én mondom. Az a-england jelmondata: "Crown your hands and feet!" teljesen helytálló, mert mindig olyan különleges érzés viselni ezeket a misztikus, legendákhoz kapcsolódó lakkokat. Az elmúlt időszak pasztelles kísérlezetései után amúgy is jólesik egy kis drámaiság a körmeimen.

Tristam 




Saint George




Egy picit negatívum: mindkét lakk erősen fedőlakk-igényes, egyrészt azért, mert rajtam hamar kezdenek kopni, másrészt a fényük (és ezáltal a mélységük) is sokkal szebb, ha van rajtuk valami - ez nálam rendszerint a NYC Turbo Dry. De ezt leszámítva tényleg fantasztikusak, az áruk ugyan borsos, de egyszer talán belefér egy ilyen kis kényeztetés. Királynői megjelenést adnak, már csak a tudattól is. :-)
Érzem, hogy egyszer a Dragon is az enyém lesz, ők hárman az én szívem csücskei az eddigi megjelenésekből.

Something Borrowed #6

Feltesztem sokan várjátok ezt a bejegyzést, úgyhogy csapjunk is bele. Ma férjhez megyek, jeeee :-) Persze nem hagyhattam ki az időzítek-aznapra-egy-bejegyzést-a-kulisszatitkokról húzást, úgyhogy íme.



Tudom, hogy erre kíváncsiak a legtöbben, úgyhogy jöjjön a ruha. Illetve konkrétan megmutatni csak később tudom majd, de azért leírom a történetét. Bár nem nagyon izgatott a téma, azt azért tudtam, hogy egy szép ruhát szeretnék, ki nem hagytam volna, ha csak négyen vagyunk jelen, akkor is alap. :-) A nagyon habos-babos, pánt nélküli verziókat rögtön kizártam, nem illik hozzám és nem is állna jól. Néhány kívánságom volt csak, de ezek végül kifejezetten extrának bizonyultak, főleg így együtt: földig érő, hosszú ujjú, egyszerű szabású ruhám legyen. A menyasszonyi szalonok rögtön elvéreztek, sehol sem láttam olyasmit, ami csak a közelében is lett volna az elképzelésemnek, így végül a varratás mellett döntöttem. 



A ruha alapját egy Pinteresten talált Allure költemény adta. Egyszer csak felfigyeltem arra, hogy már harmadszor pinelem, szóval valami nagyon klappolhatott, ha mindig kiszúrtam a képáradatból. Nagyrészt sikerült is megvalósítani, nyilván a hosszú ujj egy kicsit másmilyen vállmegoldást kívánt, de én nagyon elégedett vagyok, mert szép és emlékezetes ruha, de mégsem túl sok. Azért persze nem is én lennék, ha nem tennék egy kis csavart a dologba, így végül a szimpla csipkerészeket gyöngyökkel és flitterekkel hímeztem ki. Jó nagy meló volt, közben végignéztem az amerikai cukros-szirupos esküvős filmek apraját-nagyját is. Így a szokásos valami kölcsön-kék-régi-új mellett nekem a valami kézzel készült is megvolt, én így éreztem teljesnek a kinézetemet.
Az éjféli átöltözést sem akartam kihagyni, de mindenféle hagyománnyal szembemenve egy csini szabású, földig érő, zöldeskék dzsörzéruhám lett. Ennél kevésbé menyecskés nem is lehetett volna, de a szemem előtt csak az lebegett, hogy ez lesz a kedvenc ruhám, amit bárhová fel tudok majd venni és akkor mindig visszagondolhatok arra, hogy ezt viseltem először feleségként. Képem erről nincs, mert teljesen fantáziaszülemény, a varrónővel közösen találtuk ki.



A hajamat (miután a kiengedett hullámos verzió kiesett) én egy laza, kócos tartkókontyban tudtam elképzeni, minél kevésbé kontyszerűen. Az első verzióba teljesen beleszerettem, nem bírtam kiverni a fejemből a képet ezzel a leveles csattal, így végül rendeltem egy nagyon hasonló vintage brosst az Etsyről (egyben ez lesz a valami régi is rajtam, hátha a 10 éves fülbevalóm nem ér ;)). Végülis a fenti képeket mutattam a fodrásznak, akinek sikerült hasonlót készíteni a próbafrizura alkalmával, de azért még kampányolni fogok a még lazább, még kócosabb haj mellett.



Ami a lakkot illeti, végül egy olyan szín lett a befutó, ami nem is szerepelt az erről szóló bejegyzésben. Az essence nefelejcskék bár nagy kedvenc, és most újra sokat volt rajtam, sajnos nem igazán passzolt a ruhákhoz. A menyasszonyi ruhám ugyanis ekrü, illetve az éjféli ruha is inkább meleg szín, ezért nekem kicsit ütköztek ezzel a hidegebb, lilás kékkel. Végül a Nailland pulton akadtam rá az igazira. Vagyis a szín megvolt itthon, a bizonyos Golden Rose Holiday 85-ös képében, de ezt a matt, texturált lakkot én nem éreztem eléggé alkalomhoz illőnek. Úgyhogy Madlent illette meg a feladat, hogy megtalálja nekem ugyanazt a színt, krém finishhel - és sikerrel jártunk! A China Glaze Kinetic Candy ugyanis nagyon nagyon hasonló, egy fél hajszállal talán kékebb, de ez nekem pont jól is jött. Általában az ilyen világos színeknek elég sok kehéje szokott lenni, de mikor kikentem papírra egymás mellé őket, a CG rögtön pigmentáltabbnak tűnt a Golden Rose-nál, és felkenéskor két réteg tökéletesen elég is lett belőle (igazából másfél!). Szupergyorsan meg is szárad, és magában is szép fényes, mi kell még? Négy napig meg sem moccant, semmi kopás (igaz NYC Turbo Dry fedőlakkal, de akkor is!). A színe pedig fantasztikus, elég élénk kék ahhoz, hogy ne tűnjön fehérnek a képeken, de nem mentazöld, hanem egyértelműen kék, szakavatott szemek is annak fogják látni. Nagyon örülök, hogy így a semmiből rátaláltam erre a lakkra, az biztos, hogy nagy kedvenc lesz.  


Az esküvőszervezés ötletelés részét nagyon élveztem, leginkább azt, amikor a Pinterestet vagy más forrást böngészhettem, majd a vőlegénynek tálalhattam az opciókat. Ő mesélte, hogy amikor az ékszerboltban próbálta kiválasztani nekem a gyűrűt, akkor kiakadt azon a mondaton, hogy "ezt szokták vinni, ezt szokták szeretni", mert ő nem olyat akart választani nekem, amit mások szoktak. Ebben a szellemben telt a tervezés is, mindig a nem szokványos mellett voksoltunk, amellett, hogy az egyszerűségre törekedtünk.
Nekem stílusban leginkább az amerikai csűr-esküvők (barn wedding) tetszenek, ahol kifejezetten a természetközeliség, és a természetes anyagok játsszák a főbb szerepet - meg a sok fény! Itthon hajszálpontosan ugyanezt nehezebb lett volna megvalósítani, mérhetetlen pénzbe és időbe telt volna egy ilyesmit megszervezni. Azért az ötlet maradt, és próbáltam ezt a hangulatot becsempészni egy kicsit másabb környezetbe, remélem, hogy sikerül és a maga egyszerűségével is szép és hangulatos lesz.

A zenékről még nem beszéltem, pedig elég sok időt töltöttünk listaírással, zeneszerkesztéssel, úgyhogy igenis fontos része a napunknak. Itt is jellemző volt a csökönyösségünk abban, hogy az nem lehet, ami minden esküvőn szól, így végül a Here, There and Everywhere című számra vonulunk be, ami nekem az egyik kedvenc Beatles dalom, ráadásul most nézem, hogy 1966-os, hát ennél nem is lehetne tökéletesebb választás. A gyűrűhúzásos/aláírós részre én nagyon szerettem volna Yann Tiersen egyik csodaszép zongorás művét, és bár nagyon rövidke, ezen még tudtam segíteni egy kis szerkesztéssel. Végül túl gyorsnak ítéltük meg, így a másik versenyző lett a befutó, ami (le se merem írni) a nyamvadt Twilight zenéje...Mindenképp zongorás művet szerettünk volna, és ez beette magát a fejembe, úgyhogy lapozzunk is gyorsan. :) Kivonulni a Bittersweet Symphonyra fogunk, ez elég hamar eldőlt, és teljes mértékben a vőlegény választása. Az első táncunk pedig a Dream a little dream of me c. számra lesz, ami a mi kétballábunknak elég lassú és talán nem annyira sírós - bár semmit nem ígérhetek. Linkeltem mindent, így egy kicsit talán átmegy a hangulat a monitorok másik végére is. :) Ja igen, hogy totálisan ki tudjuk kerülni a mulatós zenét, összevágtam néhány táncolósabb Beatles dalt, így ez lesz a menyasszonytánczene - szerintem ez is egy kicsit furcsa és egyedi megoldás, remélem sikere lesz (nálam biztosan).



Ahhoz képest, hogy az egész egy szimpla, szűk családos szertartásnak, majd egy szolid vacsinak indult, végül egy elég nagy esemény kerekedett belőle, millió részlettel. De ezen nem is csodálkozom, hiszen Ted is megmondta: az esküvő végleges verziója sosem egyezik az eredeti elképzeléssel. Apropó, ha már Ted, és ha már How I Met Your Mother - az esküvős sorozatom címe is innen jött (amellett, hogy persze a valami kölcsön egy esküvői hagyomány). Ugyanis a valaha volt legkedvencebb részem a Something Borrowed, ami amellett, hogy esküvős és cuki, tartalmazza a 9 évad legviccesebb párbeszédét is. Kitaláljátok, hogy mire gondoltam? (persze valószínűleg csak nekem ennyire vicces, de azért tippelgessetek csak, és nézzétek meg újra azt a részt - inkább, mint a finálét. Don't get me started.)

Nem is tudom, miről írhatnék még, talán az élménybeszámolóra beugrik a többi dolog is, amit eddig kihagytam, meg aztán sokmindenről úgy van értelme mesélni, ha illusztrálni is tudom.
Összességében izgi időszak volt az utóbbi pár hónap, de azért egyszer pont elég volt átélni és néha tényleg a pokolba kívántam az egészet. Úgy vagyok vele, hogy a hétköznapokat sokkal jobban várom, de azért jó, hogy lesz egy ilyen nap is az emlékek között. :-)

Something Borrowed #5

Beszámoltam most már mindenféle szépségápolási készülődésemről, de a smink kimaradt. Nem véletlenül, hiszen ez az a téma, amit a lehető legalaposabban körüljártam, és szinte az első perctől kezdve agyalódtam rajta. Az rögtön egyértelmű volt, hogy a sminkemet magamnak fogom készíteni. Na nem azért, mert ez lenne az elvárás tőlem (jó egy kicsit talán benne van ;)), inkább azért, mert én tudom legjobban, hogy mi és hogyan áll jól nekem, ráadásul kellően magabiztos is vagyok ezen a téren, tudom, hogy szép nyugodtan én magam is fel tudom varázsolni az arcomat. Ráadásul szinte minden eszköz a rendelkezésemre is áll, illetve mindent rendszeresen használok is, úgyhogy semmi sem állhat annak újtába, hogy egy olyan sminket készítsek, amit nagyon fogok szeretni. Azt már említettem, hogy a próbasminkek száma így végtelen? Szóval minden, de minden amellett szólt, hogy én magam készítsem a sminkemet, plusz ott lesz közben Eszter, az egyik fotósunk is, úgyhogy remélhetőleg még remek képek is születnek a készülődés közben. Hú, már alig várom!

Azért persze nem mertem úgy nekivágni, hogy lesz, ami lesz, komoly kutatómunkát folytattam, hogy a lehető legjobb termékekből álló neszeszert állítsam össze anélkül, hogy az összes mindenemet magammal vinném.


Alapok - Mivel nem szeretnék retusált űrlény lenni a képeken, ezért nekem az egyik legfontosabb sminkelem a szép bőr. A bőrápolás nyilván elengedhetetlen, szóval ha minden jól megy, akkor alapból sem lesz probléma, de egy kis tuning nem árt, hiszen a pórusaim attól még ott vannak és a bőrszínem is némi egységesítésre szorul. Mivel egyelőre fogalmam sincs az időjárásról, nem tudhatom, hogy szakadó eső lesz vagy 25 fok, esetleg a kettő egyszerre, így mindenre fel kell készülni. Nálam ezért egy a kulcsszó: matt, matt, matt. Mivel alapvetően elég hamar fényesedik a bőröm, én nem bánom, ha egy kifejezetten matt hatású alapozót használok, amitől akár fakónak is tűnhet az arcom. Majd visszaadom neki a ragyogást a pirosítóval. De nem játszanak az olyan alapozók, amik csak félmattok, bőrszerűek, kicsit fényesek, vagy áttetszőek, nem. Sokáig kell a sminknek tökéletesnek lennie, ez alatt az idő alatt pedig úgyis fényesedik annyit az arcom, hogy pont a megfelelő zónába fog érni és talán még a púdert sem kell rá ömlesztenem. Bár sok kedvencem van mostanában, a leírásom leginkább a Catrice All Matt Plus alapozójára illik, és nagyon valószínű, hogy ezt fogom használni: tökéletes a szín, tartós, nem fényvédős, és teljesen matt.
(A biztonság kedvéért magammal viszem a Boujois Healthy Mix Serumot is, mert ha kicsit hűvösebb lesz, akkor lehet, hogy ezt fogom használni, bár most nagyon elképzelhetetlen számomra, hogy az utolsó pillanatban fogok ezügyben változtatni.)
Az alapozó mellett nem árt egy primer is, én ebből is mattítót választottam, a Catrice alapozóval a legjobban pedig a Paese primerem működik. Ketten együtt szép, sima bőrt varázsolnak, de nem ülnek bele pár óra múlva sem a pórusokba, és gyakorlatilag sírásálló az egész (többször is kipróbáltam, tényleg!). Ezt még megfejelem egy púderrel is, egyrészt mert így tartósabb, másrészt egy kicsit egyberántja az egész bőrképet. A legmattabb eredményt a Paese bambuszos púderével értem el, de ennek szörnyű a kiszerelése, úgyhogy ezt valószínűleg csak a készülődéskor fogom feltenni, később pedig a Catrice kompakt púderét fogom igazításra használni.
Az egész alapozás megkoronázásaként jöhet még egy sminkfixáló is, mivel ez alkoholos, talán valamennyit ez is szárít a bőrömön, illetve egy kicsit levesz a púder mattságából. Az Alverde sprayt hosszas vadászat után tudtam megszerezni, de érdemes volt várni rá, mert jól működik - igaz csak visszafojtott lélegzettel lehet elviselni a citromos-alkoholos illatfelhőt, amit hagy maga után, de teljesen megéri ezt az áldozatot.
Most már számtalanszor feltettem ezt az együttest, nagyon szép és azt is mértem, hogy újrapúderezés nélkül mennyit bír. Én olyan átlag 6-7 órát számoltam, és ekkor még mindig nem gáz a helyzet, még mindig csak egy amolyan egészséges fényt kap a bőröm, de minden tökéletesen a helyén van és még a frufrum alatt sem vészes a helyzet. Talán lesz lehetőségem igazítani korábban is, de szerintem akkor sem lesz tragikus a végeredmény, ha teljesen elfeledkezem az egész smink-témakörről és csak a lemosásnál nézek tükörbe - mondjuk magamat ismerve nem hiszem, hogy ez bekövetkezhet.


Korrektor is kell majd persze, és attól függően, hogy mivel kell aznap reggel megküzdenie az esélyesek az alábbiak: Catrice Camouflage, Bourjois Healthy Mix, essence Stay all day, Max Factor Mastertouch. Utóbbi vagy az essence lenne a legszebb, mert tök jó krémes mindkettő és nem ül bele a ráncokba, ezzel együtt pont ezeknek a fedése is gyengébb. Lehet, hogy kénytelen leszek kombinálni másikkal is, a Catrice-nek ugye verhetetlen a fedése. A Vichy Idéalia szemkörnyékrevalót is viszem, mert bár élőben én semmi fedést vagy fényvisszaverést nem látok, lehet, hogy a képeken jobban látszik majd valami ilyesmi - vagy legalább arra jó lesz, hogy egy picit lágyabbá, krémesebbé tegyem azt a korrektort, amihez hozzákeverem.


Pír - Hihetetlen dilemmában vagyok, hogy melyik pirosítómnak adjam azt a szent feladatot, hogy az arcomat megfelelő ragyogásba vonja a nagy napon. Oké, nyilván sejtitek, hogy a barack-narancs-korall színskáláról lesz meg a nyerő, na de MELYIK? Az a helyzet, hogy még én sem tudom, számtalan kedvencem van, és egyszerűen képtelen vagyok dönteni. A versenyzők fentebb láthatók, de persze mindet nem fogom hazavinni, úgyhogy már tartom az előfutamokat, péntekre le kell szűkítenem kettőre háromra. Annyit szerencsére tudok csalni, hogy krémes pírt használok alapnak, és erre kerül az egyik por állagú, így kettőt is feltehetek egyszerre. A highlighterem a Catrice Prime and Fine Fairy Dust kompaktja lesz. Sokáig vacilláltam ez és a MAC Lightscapade között, de végül a Catrice aranyló ragyogását inkább passzolónak érzem a fentebbi barackos-meleg árnyalatokhoz, meg úgy en bloc a bőrömhöz/hajamhoz.
Még lehet, hogy bedobom a táskámba a NYX Taupe pirosítóját is, hátha kedvem támad egy kicsit kontúrozni, de bevallom ebben még nem vagyok akkora ász, úgyhogy szerintem most kimarad.




Szem - A szemfestés az a rész, ami eleinte egyáltalán nem izgatott, hiszen úgysem fog látszani, bármilyen műalkotást álmodok meg. Szerintem ez is az aznapi hangulatomtól függ majd, gondolkodtam már teljesen matt púderekben, de igazából a csillámosabb verziót is bevállalom, mert az sem furcsa rajtam, simán viselek ilyesmit akár hétköznap is.


Az egyik dolog, amiben biztos vagyok, az a műszempilla; néhány tincset biztosan fel fogok tenni. A sorostól egy kicsit tartok, egyrészt mert rajtam a természetesebb verziók is túl műnek hatnak, másrészt ha azzal történik valami, az sokkal látványosabb baki, mint ha a tincsesből elhagyok néhányat. A másik biztos pontom a Naked Basics paletta, a matt púderek tökéletesek satírozásra, illetve a világos bőrszín még alapnak is elmegy, úgyhogy ezt mindenképp be fogom vetni valami módon.
A szemöldökömet természetesen a kedvenc Catrice szemöldökceruzámmal fogom igazítani, a tartósságról pedig a szintén Catrice átlátszó zselé fog gondoskodni, amiről muszáj elmondanom, hogy baromi jó a keféje, és szuper az egész, vegyétek, vigyétek! A Milani primer is alapdarab, a spirálom pedig a Bourjois Twist Up The Volume lesz, amiről még nem is írtam, pedig nagyon nagyon szeretem. Ez utóbbit egyébként lehet, hogy kiegészítem még a Catrice áttetsző spiráljával, ami mindent vízállóvá tud tenni, de ha ez kimarad, az sem olyan nagy baj, mert eddig még nem sírtam le egyetlen spirált sem.
A tusvonalban nem vagyok biztos, de ha színes, akkor csakis az essence Tinka's Dress jöhet szóba, ami egy aranyló barack, és rohadt jól néz ki, amikor pislogáskor fel-felvillan. Ha pedig fekete, akkor a Milani Everlast folyékony tusát fogom bevetni, igaz egy kicsit vékonyabb ecsettel, mint ami benne van - ez atombiztosra köt, szóval ezért kicsit necces választás, mert ha elrontom, akkor nagyon nehéz leszedni, viszont szép keretet ad a szempilláimnak....Majd aznap kiderül, van-e elég lélekjelenlétem egy tusvonalhoz. :-)


Száj - Teljesen meg vagyok lőve, hogy mégis mit viseljek. A szívem a piros ajkak felé húz, de arra túlságosan vigyázni kell, nem lehet vele holmiféle csókokat lopni csak úgy (bár a jegyesfotózáson sem volt gond ezzel, max elsőre és a Viva Glam Cyndit viseltem, ami bár visszafogott, de azért mégiscsak piros). Azért nagyon érdekelne, hogy azok a menyasszonyok, akik fénylő, piros ajkakkal állnak oltár elé, vajon letörlik-e a szájukat az igen előtt. Lehet, hogy ismét a Cyndi mellett teszem le a voksomat, bár szegény már félbetört, és nehézkesen használható. Viszont ha a barackos pirosítóból indulok ki, akkor az Ever Hip is nagyon tuti választás lenne, csak azzal az a bajom, hogy mindig beleül a szám redőibe, és ezen a Catrice primere sem segített eddig. Nagy esélyes még a Fast Play is, a maga visszafogott mályvás színével tökéletesen passzol az alkalomhoz és hozzám is. Decisions, decisions.


Gondoltam arra is, hogy lefotózom az eddigi gyakorlásokat is, de végülis ezt elvetettem, legyen egy kis izgalom. Azért persze annyira nagy dologra nem kell számítani, igyekszem nem túlzásba esni, és valami olyan sminket készíteni, amit később is szívesen nézek vissza és ami kihozza az előnyös oldalamat. Hoztam azért pár inspirációs képet, melyek közül mindegyik favorit, mindegyikben van olyan részlet, amit szeretnék becsempészni az én sminkembe is - a cicás szempillákat vagy akár a rezes szemhéjpúdert, ami remélhetőleg nekem is ennyire kihozza a szemem színét.

Képek: 1. June 2. IsaDora 3. Frida 5. June

Primer újdonságok


Az utóbbi időben a tökéletes primer keresése közben a birtokomba került néhány, gondoltam írnék egy kis összefoglalót róluk, és az eddigi benyomásaimról.
Azt talán tudjátok, hogy mire is való a primer, de azért gyorsan összefoglalom. A primer a bőrt készíti elő az alapozáshoz, simábbá, egyenletesebbé teszi azzal, hogy kitölti a pórusokat, gyakorlatilag egy egységesebb vásznat ad, amin könnyebben elsimítható az alapozó. Általában egy szilikonos réteget képez a bőrön, és tartósabbá tudja tenni a sminket - persze ez csak egy amolyan kósza érzés, nem pedig mért adat és nem is minden primer tudja nyújtani. A bőröm bizony elég sokszor szorul egyenlesítésre, nem szeretem, ha az orcáim pórusai nagyon látszódnak; nekem a primer igazi babapopsi bőrt tud varázsolni, úgyhogy előszeretettel alkalmazom hétköznapokon is.

P2, Paese, Catrice

P2 Perfect Face Skin Filler - Ezt még Berlinből hoztam, ha emlékeztek, mert nagyon megtetszett a teszter alapján. Fehér, közepesen sűrű krém, ami nem is kifejezetten primer szerű, inkább olyan, mint egy hidratálókrém. A csomagolása nekem azt sugallja, hogy fényvisszaverő pigmenteket is tartalmaz, és valóban szerepel rajta a 3D hatás. Szabad szemmel ez annyira nem látványos, de nem is baj, én szeretem, ha valami láthatatlanul dolgozik - bár itt felmerült a kérdés, hogy már annyira nagyon láthatatlan, hogy konktéran nincs is ilyesmi effekt. Ami nekem megtetszett benne, az az, hogy rögtön felszívódik (mondom, tényleg hidratálókrém jellegű) és bár selymes bőrt hagy maga után, mégsem érzem olyan nagyon szilikonosnak a végeredményt (pedig van benne az is, igaz, kisebb arányban). Ezzel a primerrel nagyon jól működik Wayne Goss zseniális módszere, miszerint a primert előbb fixáljuk egy áttetsző púderrel, majd erre kerül fel az alapozó. Egy olyan alapozóval próbáltam most már többször is, ami amúgy elég hamar fényesedik rajtam, és ezzel a sorrenddel sokkal jobb volt a helyzet, később jött a fényesedés és nem csapott át vállalhatatlanba egyszer sem - mindezt újrapúderezés nélkül! A következő primerrel már nem működött ilyen jól ez az alapozó rutin, de a P2 terméke pont jó erre.

Paese Makeup Base - Mattító primer, amit a Makeuplazaból szereztem be. Létezik száraz és zsíros, kevert bőrre való verzió is, én utóbbit választottam és nagyon jól tettem. Ha valami, akkor ez egy kifejezetten szilikonos cucc, úgyhogy aki nem szereti annak érzését a bőrön, az messze kerülje el. Nagyon sűrű és áttetsző, szerencsére az üvege is, így látom, hol tartok épp (alig fogyott, pedig szinte mindennap használok egy kicsit). Az üveg sajnos igazi üveg, úgyhogy elég nehéz, de engem ez sem gátol meg abban, hogy utazáskor is vigyem magammal, mostanában mindig nálam volt. Persze nehéz a primer hatását időben mérni, de mégis nagyon kedvelem ezt a terméket, és úgy gondolom, hogy igenis hozzáad valami pluszt az alapozó hatásához. Nem tudom, hogy így tartósabb-e, de én szeretek azzal a tudattal élni, hogy igen. A szilikonossága miatt viszont tényleg nem igazán alkalmas arra, hogy fixáljam egy púderrel az alapozás előtt, mert egyszerűen pont az a csúszóssága veszik el, ami miatt olyan jól terül rajta az alapozó. De ettől még a hagyományos sorrenddel nagyon szuper.

Catrice Prime and Fine Anti-Red Base - A kívánságlistámban is szerepelt, és mivel amúgy is szeretem a Catrice Prime and Fine vonalát, kezdtem is a pirosság elleni primerrel. Ahogy a képen is látjátok a zöld szín igyekszik ellensúlyozni a pirosat, vagyis, ha egy piros foltra rákenjük a pl zöld korrektort, akkor sokkal kevésbé fog látszódni. Ez mind nagyon jól hangzik, és úgy vettem észre, hogy igaz is. Ennek ellenére egyáltalán nem kedveltem meg ezt a terméket, legnagyobb sajnálatomra. A zöld krémben ugyanis elég sok, igencsak nagy méretű csillám bújik meg, de nem ám csak diszkréten, fényvisszaverősen, hanem diszkógömbösen. Elsőre fel sem tűnt, de aztán egy sötétebb délutánon, lámpafénynél kezdtem ezzel a sminkelési műveletet, és annyira elborzasztott a csillámmennyisség, ami az arcomon landolt, hogy rögtön neki is álltam a lesikálásnak - amitől mondanom sem kell, még pirosabb lett a bőröm. Mission failed. Rá is kerestem erre a termékre, mert nem hittem el, hogy ennek így kell kinéznie, és jól sejtettem: a gyártónál van a bibi. Legalábbis egy német blogon olvastam, hogy ugyanez volt a leányzó problémája, a Catrice pedig azt válaszolta, hogy nem így kellene kinéznie a terméknek, és, hogy valamilyen hiba volt a gyártás során, ezért a sok glitter. Ezzel sajnos nem igazán vagyok kisegítve, de ti tanuljatok a káromon, és ajánlom, hogy még várjatok a megvételével vagy inkább úgy ahogy van, kerüljétek, ki tudja hozzánk milyen verziók érkeznek és vajon mikor ürül ki a hibás áru a polcokról. Persze így a kedvem is elment a termék rendes kipróbálásától, pedig úgy láttam, hogy a pirosságon nagyon is segített és egy könnyed, majdhogynem hidratáló krémről van szó, úgyhogy ezért is nagy szívfájdalmam ez a hiba. Még lehet, hogy visszanézek rá, vagy nem tudom, leszűröm. :-)